Letölthető dokumentumok

IKSZ Jelentkezési Lap
IKSZ napló

SZEGEDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

TÓTH JÁNOS MÓRAHALMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 

ÉS GARABONCIÁS KOLLÉGIUM

6782 Mórahalom, Dosztig köz 3.

K O L  L  É  G  I  U  M  I  

H Á  Z  I  R  E  N  D


A kollégiumi felvételi kérelem

1. A kérelmet írásban a „Kollégiumi felvételi kérelem” című űrlap kitöltésével, a szülő által is aláírva kell benyújtani. 

2. Felvételi űrlap igényelhető az Iskolában, a Kollégiumban, valamint letölthető az Iskola honlapjáról. 

3. Felvételi kérelem tanév közben is benyújtható. 

4. A felvétel egy tanévre szól. 

5. A következő tanévre vonatkozó felvételi kérelmet a régi kollégistáknak május 15-ig, a leendő 9. évfolyamos vagy felsőbbéves új kollégistáknak a júniusi beíratkozásig kell benyújtaniuk. 

6. A júniusi beiratkozásig benyújtott kérelmek elbírálásáról az iskola igazgatója 15 napon belül hivatalosan tájékoztatja a szülőket.

A tanulók beköltözése és a tanulói jogviszony

1. A felvételt nyert diákoknak a kollégiumba beköltözni az első tanítási napot megelőző napon 14.00 - 18.00 óráig lehet.

2. A kollégiumi tagsági jogviszony a felvételt nyert tanuló beköltözésével jön létre.

3. A kollégiumi tagság egy tanévre szól, és az utolsó tanítási napon, vagy az utolsó nyári szakmai gyakorlat napján ér véget.

4. A tanulók kollégiumi csoportba, illetve szobába történő beosztásáról a pedagógiai elvek alapján, lehetőség szerint a diákok kérését figyelembe véve a  nevelőtestület véleményének ismeretében a kollégiumvezető dönt.

5. A beköltözést követően a diáknak kötelessége 15 napon belül gondoskodni ideiglenes tartózkodási helyének, illetve lakcímének a hatóság részére történő bejelentéséről.

6. A tanuló az őt megillető jogokat a kollégiumban a tagsági jogviszonya fennállása alatt gyakorolhatja.

7. A szülő vagy gondviselő köteles tájékoztatást adni gyermeke minden olyan egészségügyi problémájáról, amely a kollégiumi élet során gondot okozhat. Ennek elmulasztása esetén a felmerülő következményekért a szülőt terheli a felelősség.

A tanulói jogok gyakorlása

A tanulók tájékoztatása

1. A kollégista minden személyét érintő kérdésről, továbbá a jogai gyakorlásához szükséges információkról, eljárásokról tájékoztatást kaphat csoportvezető nevelőtanárától, a kollégium vezetőjétől, vagy az intézmény igazgatójától.

2. A tanulók a kollégium működéséről, a diákokat érintő kérdésekről, a diákokkal kapcsolatos jogszabályokról, a kollégiumi dokumentumokról - Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend - a nevelőtanároktól vagy a kollégium vezetőtől tájékoztatás kaphatnak.

3. Mindezek hozzáférhetők az Iskola honlapján is, amelynek elérését a kollégium interneten keresztül minden lakója számára biztosítja.

4. A házirendet és a napirendet a beiratkozás napján minden kollégista (ill. szülő) megismerheti. Azok érdemi változásáról a szülő és a tanuló tájékoztatást kap.

5. A kollégium dokumentumaival összefüggésben a csoportvezető nevelőtanárok a tanév első csoportfoglalkozásán, a kollégium vezetője a tanév első tanítási napjának szülői értekezletén, továbbá igény esetén bármely egyeztetett időpontban megfelelő tájékoztatást nyújtanak.

A véleménynyilvánítás, a javaslattétel és az érdemi válasz

A kollégista az őt érintő valamennyi kérdéskörben – a megfelelő formát megtartva - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, vagy kérdéseket intézhet a kollégium pedagógusaihoz, vezetőjéhez.

6. Véleményét szóban vagy írásban közvetlenül a kollégium bármely pedagógusának, vezetőjének, ill. az intézmény igazgatójának egyeztetett időpontban előterjesztheti. 

7. Véleménye képviseletét kérheti a diákönkormányzattól, vagy igénybe veheti szülei segítségét. 

8. Ha problémafelvetései választ vagy intézkedést igényelnek, akkor azokat 15 napon belül meg kell kapnia. Hasonló módon gyakorolhatja javaslattételi jogát is.

9. Kollégiumi foglalkozásokon a véleménynyilvánítás és a javaslattétel jogával a tanuló csak a foglalkozást vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva a foglalkozás jellegéhez és menetéhez.

Az egyenlő bánásmód

1. A kollégistáknak a kollégiumi elhelyezés, az ellátás, a szolgáltatások igénybevétele és a lakhatás tekintetében egyaránt, mindenben azonosak a jogaik.

2. A szobákat az együttélés szabályainak betartásával többen használják. 

3. Tiltott a negatív diszkrimináció, és minden olyan magatartás, amely mások megalázására, kihasználására vagy kirekesztésére irányul.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása 

1. A kollégium mindennapi élete, a jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése során felnőtteknek és diákoknak egyaránt tartózkodni kell minden olyan döntéstől, intézkedéstől és cselekvéstől, amely sérti az emberi méltóságot. 

2. Nem hozható be (sem elektronikus, sem egyéb módon), és nem helyezhető el a kollégiumban olyan tárgy, kép, felirat, stb., amely jogszabályba ütközik (pl. önkényuralmi jelkép), vagy sértheti mások emberi méltóságát, származását, vallási, világnézeti meggyőződését, egyéb alkotmányos jogait.

A gondolati - lelkiismereti - és vallásszabadság 

3. Mindenkit megillet vallási, világnézeti meggyőződésének, etnikai vagy nemzeti önazonosságának tiszteletben tartása, azt szabadon kifejezésre juttathatja, nézeteit szabadon kinyilváníthatja, ha ezzel összefüggő magatartása, cselekedetei nem ütköznek jogszabályba, nem veszélyeztetik mások joggyakorlását, nem sértik mások hasonló jogait.

A diákkörök létrehozása, a tanulók érdekképviselete

1. A kollégista diákkör megalakításának kezdeményezésével fordulhat - közvetlenül vagy a diákönkormányzat közreműködésével - bármelyik nevelőtanárhoz, a kollégiumvezetőhöz vagy az igazgatóhoz.

2. A diákkör megalakítását a kollégiumvezető engedélyezi, megalakításához minimálisan 5 fő részvétele szükséges, a működéshez választhatnak egy segítő tanárt is.

3. A diákkörök működésükhöz – megállapodás szerint - használhatják a kollégium meghatározott helyiségeit, és eszközeit. 

4. A tanuló érdekképviseleti joga gyakorlásának, véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a Kollégiumi Diákönkormányzat. Minden diák joga, hogy választó és választható legyen ebbe a diákérdekeket képviselő szervezetbe. 

5. Ha valamely ügy kapcsán a kollégista érdekeinek képviseletét a kollégiumban a diákönkormányzat látja el, ezt a kollégistának írásos nyilatkozatban a kollégium vezetője felé be kell jelentenie a diákönkormányzat részéről eljáró személy megnevezésével. A tanuló képviseletében eljáró személynek a képviseleti jogot olyan írásos meghatalmazással kell igazolnia, mely rendelkezik a szokásos formai kellékekkel (pontos nevek azonosításra alkalmas adatokkal, keltezés, aláírások).

6. A kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a kollégisták legalább 30 %-át érintő kérdésekben.

Az önrendelkezés és a cselekvés szabadsága 

1. A kollégium napirendjében minden lakó számára biztosítani kell pihenőidőt és szabadidőt.

2. A kollégista a kollégiumi lakhatás ideje alatt kollégiumon kívüli, nem a kollégium által szervezett foglalkozáson, programon részt vehet. Szükséges feltétel viszont, hogy a program összeegyeztethető legyen a kollégium napirendjével, tartalma és jellege nincs ellentétben semmilyen jogszabállyal vagy a kollégium pedagógiai programjával és az azon valórészvétel nem veszélyezteti a kollégista egészségét.

3. A mérlegelés jogát a csoportvezető nevelőtanár és a kollégiumvezető együtt gyakorolják. 

4. Az időpont egyeztetésénél esetenként egyénre szabott napirend is kialakítható. 

5. Ha a foglalkozás, program tartalma és jellege az előbbi szempontok alapján nem egyértelmű, illetve ha a kollégium véleménye nem egyezik a szülőével, a részvétel engedélyezése – a szülővel történő konzultáció után – kizárólag a szülő írásos döntése alapján, annak megfelelően is történhet. 

6. Tiltott minden olyan magatartás, amely mások valamely jogának gyakorlását jogellenesen korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

A személyes tulajdon

1. A kollégista mások tulajdonát, személyes tárgyait csak azok tudtával és beleegyezésével használhatja. A lopás és a jogtalan elsajátítás fegyelmi eljárást, valamint egyéb, jogszabályokban előírt eljárást (rendőrségi feljelentést) vonhat maga után. 

2. Ha a tanuló valamely eszközét úgy használja, hogy azzal sorozatosan megsérti az együttélés szabályait, mások jogait vagy a házirend rendelkezéseit, a kérdéses eszközt a nevelőtanár (kollégiumvezető) döntése alapján haza kell vinnie, és a hazavitelig a kollégiumnak megőrzésre át kell adnia.

3. Értékesebb személyes tárgyait, eszközeit, pénzt, ékszert, mobiltelefont, stb. a tanuló köteles a kollégium által biztosított, a magánál tartott kulccsal zárt szekrényben elhelyezni, egyéb esetben a biztonságba nem helyezett tárgyakért a kollégium nem vállal felelősséget. 

4. A kollégista magánál tarthat az iskolai oktatáshoz, tanuláshoz nem szükséges eszközöket, tárgyakat is. Viszont balesetveszélyes, tűz-, vagy robbanásveszélyes tárgyat az épületbe behozni tilos. Saját tulajdonú elektromos eszközt kizárólag írásos szülői engedély átadásával, és a csoportvezető nevelő ellenőrzése után használhat diák a kollégiumban. Ha az előírt szabályokat a tanuló megszegi, az esetleges bekövetkezett kárért a kollégium nem felel.

A jó hírnév és a magánélet védelme

1. Tiltott minden olyan magatartás, amely mások lejáratására, másokkal kapcsolatban valótlanságok állítására irányul. 

2. Tilos a foglalkozásokon a levelezés, üzenetküldés (sms), mobiltelefon használata. A tanulószobai foglalkozáson kizárólag tanulási céllal használható elektrotechnikai eszköz   a többiek zavarása nélkül.

3. Kollégista diák hozzátartozót, látogatót szabadidejében a kollégium társalgójában fogadhat. 

4. Vendégeknek a hálószintekre felmenni vagy a lakószobákba bemenni csak az ügyeletes nevelőtanár engedélyével és a vendéglátó személyes felelősségvállalásával szabad.

5. Fiúk a lányszinteken, lányok a fiúszinteken nem tartózkodhatnak, kivéve a fiúk és lányok számára közös használatra kijelölt helyiségeket. A teakonyha és a tusoló 21. óra 30 perc után csak nevelőtanári engedéllyel használható.

A kollégiumi foglalkozások

1. A kollégium - a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez - a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez.

2. A kollégiumi foglalkozás lehet:

a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, 

b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás, 

c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap)

d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, 

e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. 

3. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet:

a) kötelező, vagy 

b) szabadon választható.


A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozáson, heti egy órában közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokon. 

A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni.

A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson. Részletes információkért a kollégista közvetlenül a foglalkozást vezető, szervező pedagógushoz is fordulhat. A kollégium biztosítja, hogy a tanulónak legyen lehetősége döntéséhez igénybe venni szülői segítséget is. 

A kötelezően választható szabadidős foglalkozásra való jelentkezés egy tanévre szól, e döntés megváltoztatására a kollégiumvezető engedélyével van lehetőség.

A panasz ill. jogorvoslat

1. Jogai megsértése esetén a kollégista (szülő) a panaszhoz, ill. az eljáráshoz való jogát személyesen vagy képviselője útján gyakorolhatja.

2. A panaszt, ill. az eljárás iránti kérelmet írásban, indoklással kell beadni. Az intézmény igazgatójának ilyen esetben a benyújtástól számított 15 napon belül intézkednie kell, és döntéséről írásban kell értesítenie a panasz benyújtóját.

A tanulói kötelezettségek

A tanuló kötelessége, hogy betartsa az iskolai és kollégiumi házirendben, és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat.

Kötelező és kötelezően választott foglalkozások

1. A tanulószobai foglalkozás (felkészülés, csendes tanulás) valamint a heti 1 csoportfoglalkozás minden kollégista számára kötelező kollégiumi foglalkozás. 

2. Az esetenkénti távolmaradást – megfelelő indokkal – a csoport nevelőtanára engedélyezheti.

3. Rendszeres távolmaradás csak kollégiumvezetői engedéllyel lehetséges.

4. Ha a kollégista tanulmányi eredménye gyenge, akkor ún. pótszilenciumon, vagy adott tantárgyból korrepetáláson kell rész vennie. Ezt a szaktanárral történt konzultációt követően a csoportvezető nevelőtanár határozza meg a tanuló teljesítményének és érdemjegyeinek folyamatos figyelembe vételével.

5. A kötelező szabadidős foglalkozás kollégiumvezetői engedéllyel teljesíthető valamely más mórahalmi oktatási, művelődési, kulturális vagy sportintézmény által szervezett foglalkozás látogatásával is, ha az a kollégista érdeklődésének, igényeinek, eddigi tevékenységeinek inkább megfelel, és arról megfelelő igazolást, kérelmet hoz.

6. A kollégistának a foglalkozásokról való késést, hiányzást minden esetben igazolnia kell.

7. Igazolatlan mulasztás esetén a kollégiumvezető értesíti a szülőt, és felhívja figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire.

A kollégium rendben tartása

1. Minden kollégistának a kollégium munkarendjéhez, napirendjéhez igazodva, tanári felügyelet, szükség esetén tanári irányítás mellett közreműködnie kell saját környezetének tisztán és rendben tartásában.

2. Személyes tárgyait, az általa használt bútorokat, eszközöket minden lakó saját maga, a szobáját, közvetlen környezetét, az általa is használt, közös helyiségeket, eszközöket, berendezéseket pedig az előre ismertetett beosztás szerint minden lakó egyaránt köteles tisztán és rendben tartani.

3. Minden nap délelőtt, délután és este az ügyeletes nevelőtanár ellenőrzi a szobák és a közös helyiségek rendjét egészségügyi, pedagógiai és baleset-megelőzési céllal.

4. A nevelőtanár vagy a kollégiumvezető a tanulótól kérheti a szekrények, fiókok, tárolók kinyitását, tartalmuk megmutatását. A kérést a tanulónak teljesítenie kell. 

5. Minden kollégista a szervező tanár kérésének és irányításának megfelelően köteles aktívan közreműködni a kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában.

A kollégium által elvárt viselkedésre vonatkozó szabályok

1. A kollégista magatartása mindenkor legyen kulturált, alkalmazkodjon a kollégium ér-tékrendjéhez, együttélési szabályaihoz és tartsa tiszteletben a kollégium minden dolgozójá-nak és diáktársainak jogait és emberi méltóságát. Tartózkodjon minden olyan magatartástól vagy cselekvéstől a kollégiumban és a kollégiumon kívül is, amely másokat sért vagy kör-nyezetét megbotránkoztatja.

2. A diákok megjelenése, öltözködése legyen ízléses, ápolt.

3. A lányok-fiúk kapcsolatában elvárjuk, hogy vegyék figyelembe a társadalmi normákat és egymáshoz tartozásuk kinyilvánításával mások jó ízlését ne sértsék.

4. A kollégista nem tarthat a kollégiumban tiltott tárgyakat.

Tiltott tárgyak, élvezeti szerek:

- Alkoholos italok, drogok, dohányáru, kábítószer, fegyverek és fegyvernek látszó tárgyak; robbanó és tűzveszélyes anyagok; pornográf kiadványok, továbbá tiltott jelképek

- Balesetveszélyes gépek, eszközök, mérgező vegyi anyagok.

- Az intézményvezetővel, nem engedélyeztetett, elektromos berendezések.

5. A kollégista részt vesz a kollégium rendjének, tisztaságának, rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában.

6. Mobiltelefont használni kollégiumi foglalkozás, rendezvény alatt tilos. A mobiltelefonok, saját számítógépek használatából eredő károkért (elvesztés, ellopás, illetéktelen használat stb.) a kollégium felelősséget nem vállal.

7.§A kollégium területén valamint a kollégium által szervezett valamennyi rendezvényen, programon hang és képfelvételt készíteni csak intézményvezetői, vagy az adott programot szervező, vezető pedagógus engedélyével szabad. A rejtett kép- illetve hangrögzítés a személyiségi jogok súlyos megsértésének minősül!

8. A kollégium tiltja az alkohol és a drogok fogyasztását, és minden olyan anyag használatát, amivel a kollégista veszélyezteti saját vagy társai egészségét. Ez a tilalom kiterjed a kollégiumi rendezvényekre és a kollégiumba érkezésre is.

9. A kollégium teljes területén és épületeinek közvetlen környékén (5 m-ig) tilos a dohányzás!

A kollégium által szervezett, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

 A kollégium által szervezett kollégiumon kívüli programokon, rendezvényeken való viselkedésre a kollégiumon belül is érvényes magatartási szabályok vonatkoznak.

Kötelező diákjainknak az adott helyre vonatkozó szabályok betartása!

A kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás

Az emberi együttélés általánosan elfogadott normái szerinti magaviseletet várjuk el diákjainktól. Kerülni kell minden olyan magatartást, amely a kollégiumon belüli tartózkodás során is nemkívánatosnak minősül!

A kollégium munkarendjével összefüggő szabályok

A kollégium nyitva tartásának rendje

1. A Garabonciá Kollégium szorgalmi időben - a tanév rendjében meghatározott tanítási szünetek kivételével folyamatos, 24 órás pedagógiai felügyeletet tart a hét minden napján. 

2. Amikor minden diák hazautazik a hét végén, akkor a kollégiumot pénteken 17 óra és vasárnap 16 óra között zárva tartjuk.

3. A szorgalmi időn túl a kollégium nyitvatartási idejét az érettségire ill. képesítő vizsgára készülő, valamint szakmai gyakorlatot teljesítő tanulók, vagy a vendégek igényei szerint határozzuk meg.

A kollégiumi foglalkozások rendje

1. Az általános tanulóidő hétfőtől csütörtökig minden nap 15.45-től 17.00-ig, és 18.00-től 19 óra 45-ig tart.

2. A napirendben meghatározott kötelező tanulóidő /szilencium/ alatt a tanulószobai foglalkozásokon való részvétel minden kollégista számára kötelező. A délutáni munkarend szerinti oktatásban résztvevő tanulók esetében a kötelező tanulóidő délelőtt 8.00 és 11.00 óra között tart tanulószobai és egyéni felkészülés formájában.

3. Kötelező tanulóidejét minden kollégista köteles - nevelőtanári ellenőrzés, segítés és irányítás lehetősége mellett - a csoportvezető tanára által kijelölt helyen tölteni.

4. A tanulószobai kötelezettség teljesítésének, módjának és helyének meghatározása a csoportvezető által kijelölt időszakonként, a tanulmányi eredmény és a tanuláshoz való hozzáállás alapján történik.

5. E tekintetben a csoportvezető nevelőtanár egyéni megítélés alapján felmentést, kedvezményt adhat, de kötelezheti a tanulót tanulási idejének meghosszabbítására is. Ennek ideje (péntek kivételével) minden hétköznap 15.00 - 15.45 között, esetenként 19.45 és 20.15 között jelölhető ki, formája pedig pót-szilencium, ill. kötelező korrepetálás lehet.

6. A tanulószobai foglalkozásokon minden diák köteles az iskolai tanulmányi munkájával foglalkozni, tanulmányi feladatait elvégezni.

7. A tanulószobai foglalkozásokon semmilyen hang- vagy képsugárzó eszköz (TV, rádió, okostelefon, zene lejátszó, note-book stb.) nem használható, mobiltelefon semmilyen módban nem üzemeltethető – kivéve akkor, ha azokat a nevelőtanár előzetes engedélyével tanulási segédeszközként alkalmazzák.

8. A kollégiumi foglalkozások időtartama 45 perc, indokolt esetben az ügyeletes nevelő engedélyével két foglalkozás összevonható.

9. A foglalkozások között legalább 15 perc szünetet a tanulók számára biztosítani kell.

10. A csoportfoglalkozásokhoz a csoportvezető olyan időpontot jelöl ki, amely a csoport legtöbb tagjának megfelelő. A csoportfoglalkozások ideje és helye lehet változó, azok átcsoportosíthatók, áthelyezhetők.

11. A kötelezően választott, és a nem kötelező, szabadon választható foglalkozások idejét a foglalkozást vezető tanár és a foglalkozásra jelentkező diákok közös megbeszélésével jelölik ki, azok összevonhatók, tömbösíthetők, azonban – egyedi esetek kivételével - nem eshetnek egybe a kötelező tanulószobai foglalkozások idejével. E foglalkozások helye kötetlen, lehet változó, eshet a kollégium területén kívülre is.

12. A szabadon választható programok, rendezvények legfeljebb 21.00-ig, kollégiumvezetői

      engedéllyel legfeljebb 21.30-ig tarthatnak.

A kimenők rendje

1. Az általános kimenő az iskolai tanítási órák befejezésétől a kötelező kollégiumi foglalkozások kezdetéig, 15 óra 45 percig tart.

2. Rendkívüli kimenő csak írásban adható, és csak az engedélyező aláírásával, valamint az ügyeletes nevelő tudtával és hozzájárulásával érvényes 

3. A kimenő ideje alatt a várost elhagyni csak a szülő írásos engedélyével, ill. kollégiumvezetői vagy, távolléte esetén írásos ügyeletes nevelőtanári- engedéllyel lehet.

A hazautazás rendje

1. A kollégisták általában minden hétvégén a pénteki tanítást követően hazautazhatnak, de a hazautazás nem kötelező.

2. A hazautazás tényét és a visszautazás időpontját a szülővel a kollégiumi kimenő-könyvben igazoltatni kell.

3. Ha a tanuló nem haza utazik, akkor ezt - a szülő előzetes írásbeli beleegyezésével, a tartózkodási hely megjelölésével - a csoportvezető nevelőtanárával közölnie kell.

4. Ha a kollégista hétvégén a kollégiumban kíván maradni, igényét jeleznie kell az ügyeletes nevelőtanárnál kedden 20 óráig. Péntek délután - legkésőbb 15.00 óráig – jelentkeznie kell a kollégiumban az ügyeletet ellátó nevelőtanárnál. Ha „külsős” szállóvendégek várhatók és szükséges az átköltözés, akkor ezt követően foglalhatja el a számára kijelölt szobát, és azt a kollégium házirendjének betartása mellett vasárnap 16 óráig használhatja.

5. Ünnepnapok előtt a hétvégéhez hasonlóan kell eljárni. A bennmaradási szándékot legkésőbb az ünnepnapot megelőző 3. napon kell jelezni. Az esetleges átköltözést az ünnepnapot megelőző hétköznap 15 órától a tanulók visszaérkezésének napján 16 óráig az előzőekben leírt módon kell lebonyolítani.

6. Hétközben csak a szülő előzetes kérésére, orvosi javaslatra - vagy rendkívüli esetben, megfelelő indok alapján – kollégiumvezetői engedéllyel lehet hazautazni.

7. Amennyiben a hazautazás nem a szülő kérése alapján történik, a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell   a hazautazás szándékáról!

8. A kollégiumvezető megtilthatja a hazautazást, ha a diák vagy diákok testi épségét, egészségét, biztonságát veszélyeztetve látja (pl. magas láz, rendkívüli időjárás miatt, vagy a késői időpontra való tekintettel stb.) Ebben a rendkívüli esetben a szülőt sürgősen értesíteni kell.

A távolmaradás igazolásának rendje

1. A hétvégi hazautazást követően a kollégistáknak vasárnap 16.00-től 21 óráig kell visszaérkezniük a kollégiumba.

2. Indokolt esetben, írásbeli szülői kérésre a kollégiumvezető esetenkénti, vagy rendszeres hétfő reggeli visszaérkezést is engedélyezhet. Ennek hiányában a kollégistának a vasárnap éjszakai távolmaradást is igazolnia kell.

3. A szülő kötelessége, hogy betegség, vagy egyéb esetben haladéktalanul, legkésőbb a mulasztás első napján írásban jelezze a kollégium e-mail címén és a KRÉTA naplón keresztül gyermeke távolmaradásának tényét, okát, valamint a hiányzás várható időtartamát. Ha a kollégista a hazautazásról a kellő időben nem érkezik vissza, és erről a szülő nem értesíti a kollégiumot 24 órán belül, akkor az ügyeletes nevelő telefonon keresztül, adott esetben az intézményi e-mailen és a KRÉTA-felületen tájékoztatást kér a szülőtől.

4. Amennyiben a szülő ezt követően sem veszi fel a kapcsolatot a kollégiummal, úgy az esetet a rendőrségen kell jelenteni.

A kollégiumi napirend 

A kollégiumi élet általános időbeosztását a napirend részletezi, igazodva az iskolai oktatás napi foglalkoztatási rendjéhez.

05.30 – 06.30      Korai ébresztő

06.30                    Ébresztő

06.30 – 07.00      Tisztálkodás, öltözködés, takarítás, rendrakás

07.00      Szobarend ellenőrzése

07.05                    Reggelihez indulás

08.00 – 11.00    Szilencium, kötelező tanulószobai foglalkozás (azoknak kötelező, akiknek az iskolai tanítás délután van)

13.20 – 14.30      Ebéd

13.00 – 15.45      Általános kimenő

15.00 –15.45      Pótszilencium, korrepetálás, csoportfoglalkozás, szakkör, szabadidős foglalkozás (A csoportvezető nevelőtanár által kijelölteknek)

15.35 – 15.45      Felkészülés a szilenciumra

15.45 – 17.00      Szilencium, tanulószobai foglalkozások (kötelező)!

17.00 – 18.00      Vacsora, oda-vissza úttal

18.00 – 19.45      Szilencium vagy

18.00 –20.00        Rendkívüli kimenő 

19.00 – 21.00      Szabadidő, csoportfoglalkozás, szakkör, korrepetálások 

21.15 – 21.45      Tisztálkodás, felkészülés a takarodóra

22.00                    Létszámellenőrzés, takarodó, lámpaoltás

22.00 –23.00  Esti tanulás (pót-szilencium, csak az ügyeletes nevelő külön engedélyével). 

Térítési díjak, a befizetésre és visszatérítésre vonatkozó szabályok

A kollégiumi ellátás

1. A kollégiumi térítési díj a tanítási napokra szólóan a napi háromszori étkezés díjából áll. Ennek befizetési módjáról, helyéről és idejéről a Mórahalmi Önkormányzat dönt. A befizetés időpontja az előző hónap 18 – 20. napja körül van, amiről időben tájékoztatjuk a diákokat.

2. A kollégista diák előre tudott távolléte esetén van lehetőség az étkezés lemondására. A lemondani szándékozott időszak első napját megelőző második munkanap estéjéig kell tájékoztatni a kollégiumvezetőt a szándékról és annak az okáról.  A konyha étkezés-lemondást csak a kollégiumvezetőtől fogad el! Ilyen esetben a lemondott napokra befizetett térítési díjjal csökken a következő havi étkezési költség.

3. Egyes szabadon választható kollégiumi foglalkozásokkal kapcsolatban fölmerülhetnek olyan járulékos költségek, melyek a tanulót terhelik (pl. városi közlekedési költség, szükséges anyag vagy eszköz költsége, belépőjegy ára stb). Ezekről a foglalkozások meghirdetésekor a tanulók pontos tájékoztatást kapnak.

 A tanulók értékelése (jutalmazás, büntetés)

A tanulók jutalmazása

1. A kollégiumi közösségek, csoportok, vagy az egyes tanulók közösségi, tanulmányi munkában vagy egyéb tevékenységben elért kimagasló teljesítményét értékeljük és jutalmazzuk.

2. Ha egy diák a tanulmányi munkáját folyamatosan magas szinvonalon végzi, vagy valamilyen sportágban, tantárgyban, vagy kulturális területen kiemelkedő eredményt ér el, akkor a szabad időbeosztás lehetőségét biztosítjuk neki a körülményeknek megfelelően.

3. Kívánatos, hogy a dicséretek és jutalmak közlése és átadása lehetőség szerint tágabb közösség előtt történjen.

4. A jelentősebb dicséretekről és jutalmakról a szülőt is tájékoztatni kell.

A jutalmazás formái

1. Kötelező szilencium alól való felmentés.

2. Plusz szabadidő a kötelező időpontok betartásával.

3. Jutalom kimenő.

4. Nevelőtanári szóbeli és írásbeli dicséret.

5. Csoportvezetői dicséret.

6. Kollégiumvezetői dicséret. 

7. Igazgatói dicséret. 

8. Nevelőtestületi dicséret. 

9. Oklevél

10. Tárgyjutalom

A fegyelmező intézkedések

Fegyelmező intézkedésekre kerülhet sor akkor, ha

a tanuló vét a kollégiumielőírások ellen,

megsérti a kollégium házirendjét,

Nem tartja be a kollégiumi együttélés írott és íratlan szabályait, vagy

a kötelező feladatainak nem végzi el.

a kollégiumból történő kizáráshoz is vezethetnek az alábbi fegyelemsértések:

Személyi sérülés gondatlan, vagy szándékos okozása,

Nyitva hagyott mosdó-ajtó, WC-ajtó, ablak,

Felkapcsolva hagyott lámpa, ajtócsapkodás,

Káromkodás,

Hangoskodás,

Bántalmazás,

Anyagi károkozás,

Más mosó-programjának átállítása,

Kollégiumi eszközök nem megfelelő használata,

Mások pihenésének zavarása,

Tanulmányi kötelezettségek gyakori elhanyagolása

Ha a kollégista diák a házirend előírásait nem tartja be, akkor vele szemben a következő szankciók hozhatók:

Az elmulasztott feladatok pótoltatása (nevelőtanári hatáskör),

kedvezmények megvonása (nevelőtanári hatáskör), 

nevelőtanári szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés, illetve intő,

kollégiumvezetői figyelmeztetés, intő.

ak

A fegyelemsértéseket követő szankciók tényéről és okáról írásban kell tájékoztatni a szülőt.

A kollégium épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek használata

Általános szabályok

1. A kollégisták a kollégium helyiségeit, létesítményeit, felszereléseit és eszközeit a napirendhez és a működési rendhez igazodva használhatják. 

2. Tűz vagy robbanás veszélyes eszköz csak nevelőtanár jelenlétében használható.

3. A használat során nem folytatható olyan tevékenység, amely korlátoz másokat a tanuláshoz, a pihenéshez, a nyugodt munkavégzéshez való joguk érvényesítésében. 

4. A kollégium helyiségeiben csak az intézmény tulajdonában lévő elektromos és műszaki eszközök működtethetők. Egyéb, saját tulajdonú elektromos eszköz, műszaki berendezés csak a szülő írásbeli kérelmével, a csoportvezető - indokolt esetben a kollégiumvezető - engedélyével, előzetes biztonsági ellenőrzést követően használható. 

5. Maradandó változást okozó díszítés, a szoba esetleges átrendezése csak a lakók egyetértésével és a csoportvezető nevelőtanár tudtával és beleegyezésével történhet. 

6. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit a kollégium épületéből kivinni csak a leltárilag felelős alkalmazott és a kollégiumvezető együttes engedélyével lehet. 

7. A kölcsönözhető eszközöket, sportszereket, játékokat a mindenkori ügyeletes nevelőtanártól lehet elkérni, és a használat után haladéktalanul nekik kell visszaadni. 

8. Az átvételt és az átadást csak személyesen lehet intézni, és a kölcsönző-füzetbe pontosan be kell jegyezni. 

9. A kölcsönzés határidejének lejártával az átvételkor kapott állapotban vissza kell szolgáltatni a kollégium tulajdonát képező kölcsönzött tárgyakat, eszközöket, könyveket. 

10. Ennek elmulasztása esetén az ügyeletes nevelőtanár egyedi mérlegelés alapján dönt a tényfeltárásról és a szankcióról.

11. Ha egy diák beteg lesz, akkor az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha az ügyeletes nevelőtanár megítélése szerint a tanuló beteg, akkor gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú diák esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolni. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, akkor az egészséges tanulóktól el kell különíteni, ezért a betegszobába kerül átmeneti időre.

12. A szorgalmi időn túl, a tanév helyi rendjében meghatározott szünetekben, illetve hétvégeken, ünnepnapokon a kollégium működtetője vendégcsoportok elszállásolását, illetve helyiségek bérbeadását szervezi és biztosítja. Külsős vendégek fogadása esetén az előzetes tájékoztatásukat követően a hazautazó kollégisták kötelesek személyes tárgyaikat, ágynemű-huzatukat zárható szekrényeikbe elpakolni. Előfordulhat, hogy a kollégiumban maradóknak át kell menniük másik épületbe vagy szobába.

Az egyes helyiségekre vonatkozó szabályok 

A kiemelten fontos szabályok megtalálhatók kifüggesztve az adott helyiségben is, azok megszegése fegyelmező intézkedést, akár fegyelmi eljárást és az adott helyiség, létesítmény használatától való eltiltást vonhatja maga után.

Károkozás, az okozott kár megtérítése

A szándékosan okozott, vagy gondatlanságból, hanyagságból eredő kárt a vonatkozó

jogszabályok szerinti mértékben meg kell térítenie a károkozó tanulónak ill. eltartójának. 

A károkozásról feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül, továbbá a szülők írásbeli értesítést kapnak az okozott kárról, a kártérítés mértékéről és módjáról.

Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében a kollégiumban tartózkodás során be kell tartani

A legfontosabb rendszabályok e körben következők:

1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén ismertetni kell.

2. A kollégiumban a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja.

3. A  tanév első tanítási napján a csoportvezető nevelők ismertetik diákjaikkal a kollégiumi baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.

4. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, tanulni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.

5. Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.

6. A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

7. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.

8. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az ügyeletes nevelő, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógus tájékoztatja a szülőt.

9. A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell jegyzőkönyvben rögzíteni.

Záró rendelkezések

A Kollégiumi házirend nyilvános, az iskola honlapján, a titkárságán és a kollégiumi épületekben bárki számára hozzáférhető.

A tantestület a Házirendet minden évben felülvizsgálja, igény szerint módosítja.

Záradék

A kollégiumi házirendet az oktatói testület elfogadta.

Az igazgató nyilatkozik, hogy jelen módosítás sem a fenntartóra, sem a működtetőre többletkötelezettséget nem hárít. 

A Házirend 2020. szeptember 1. napján lépett hatályba, visszavonásig érvényes. 

Kelt: Mórahalom, 2020. augusztus 28.

……………………………….. 

          intézményvezető 

      

7.KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAM


7.1. Jogszabályi környezet


Kollégiumi pedagógiai tevékenységünket leginkább meghatározó jogszabályok: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII. 28.) Korm. R. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 

59/2013. (VIII. 9.) EMMI R. a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

Szakmai munkánknak keretet adó, részleteit meghatározó szabályzó a

Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja 

A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának átdolgozása során fontos szerepet kapott a NAT-tal való koherencia megteremtése, a kollégium, mint köznevelési intézmény, erősödő társadalompolitikai szerepének, a nevelés-oktatás fogalomrendszerének követése. Kollégiumunk szűkebb és tágabb környezetének adottságait, lehetőségeit és igényeit figyelembe véve végzi munkáját. Úgy gondoljuk, hogy a kollégiumnak az oktatáspolitikai tendenciákat és az újonnan felmerülő társadalmi elvárásokat követve, fontos szerepe van a mindennapi élethez, az érvényesüléshez szükséges kulcskompetenciák erősítésében, az egész életen át tartó tanulás igényének és gyakorlatának kialakításában, a tehetséges gyerekek gondozásában, a leszakadók felzárkóztatásában.

Figyelembe véve régiónk uniós átlag alatti fejlettségét, arra törekszünk, hogy a településszerkezetből, a szociokulturális helyzetből adódó hátrányok kiegyenlítésén túl biztosítsuk az egyre inkább leszakadó társadalmi rétegek gyerekei számára a tudáshoz jutás egyenlő esélyét, a társadalomba való beilleszkedés, az integráció lehetőségét. 

7.2. Helyzetelemzés és- értékelés

A Garabonciás Kollégium két helyszínen, két épületben helyezkedik el. Mind a kettő a város központi részéhez közel, az iskolától legfeljebb 10-15 perces gyalogútra helyezkedik el. A buszállomás a kollégiumoktól 10-15 perces távolságra van. A férőhelyek száma összesen 79 fő. 


A kollégium működésének tárgyi, dologi feltételei


Mind a két épületünk rendelkezik önálló udvarral. A Kölcsey és Röszkei úti kollégium területén van egy-egy kisebb park. Sportpálya, sportudvar, vagy edzőterem egyelőre nem áll a diákok rendelkezésére. 

Épületeink védettsége, biztonsága megfelelő. A tanítási napokon mind a két kollégiumban, a hét végén pedig az itt maradó diákok elhelyezését biztosító Kölcsey úti kollégiumban 24 órás pedagógiai felügyelet működik. Jelen helyzetben mindkét kollégium nyitva van a teljes hétvégén.

Diákjaink számára a napi háromszori étkezést az önkormányzat által üzemeltetett, az általános iskolában található főzőkonyha biztosítja. 

A Kölcsey és Röszkei úti kollégiumban lakószobák és a közösségi helyiségek bútorzata (ágy, asztal, székek, szekrények…) új, a kor követelményeinek megfelelő.

A kollégiumokban a hálók 2, 3, 4, 5 vagy 6 fősek. Majdnem minden szobában emeletes ágyak kerültek elhelyezésre. 

Az ideális tanulási körülmények biztosításához egyik épületünkben sincs saját, kifejezetten tanulásra alkalmas terem, de a saját hálószobájában minden diák rendelkezésére áll egy egyszemélyes tanulóasztal székkel és asztali lámpával. Aki a tanulmányi munkájának a minimálisan elvárható szinten sem tesz eleget, annak részt kell vennie az úgynevezett „központi tanulószobai foglalkozáson”. Ezt az iskola két tantermében tartjuk a napirend szerinti szilencium idejében. 

Könyvtárhelyiség és számítógépterem egyik kollégiumunkban sincs, de a vezeték nélküli internet-hozzáférés és kettő darab internettel ellátott asztali gép mind a két kollégiumi épületünkben biztosított. 

A tanulást, a pedagógiai munkát, a diákok kikapcsolódását és ellátását segítő eszközök, felszerelések szempontjából kollégiumaink részben ellátottak. 

A Kölcsey úti kollégiumban van számítógép, nyomtató, fénymásoló, TV, pingpongasztal és csocsó asztal. Található itt jó minőségű, hangosításhoz szükséges technika is. A Röszkei úti kollégiumban pingpongasztal biztosítja a játéklehetőséget. Kollégista diákjainknak lehetőségük van kerékpár – kölcsönzésre is.

Mind a két kollégiumunkban modern - több tűzhellyel, hűtőszekrénnyel, mosogatóval teafőzővel, mikrohullámú sütővel és egyéb eszközökkel gazdagon felszerelt - alkalmanként sütésre-főzésre is alkalmas konyha, ill. ételmelegítő helyiség biztosítja a főétkezések kiegészítésének lehetőségét, javítva a kollégiumi élet otthonosabb légkörét.


Humánerőforrás

A/ Pedagógusok

Kollégiumunkban jelenleg a tanulói létszám és az épületi adottságok alapján kialakított 2 ügyeleti egységben 3 csoporttal végezzük pedagógiai munkánkat.

A pedagógusok létszáma, végzettsége megfelel az előírásoknak, a kötelezően előírt ellátandó órákat biztosítani tudjuk.

A pedagógiai felügyelői rendszer nem került bevezetésre, a kollégiumi munka egészét egységes tanári és pedagógiai feladatnak tartjuk.

A kollégák mindegyike részt vesz a kollégiumi élet szervezésében, az éjszakai és hétvégi kötelezően ellátandó ügyeleteket tanáraink arányos elosztásban, forgó rendszerben teljesítik. 

A kollégiumok napi munkáját, feladatait a kollégiumvezető szervezi az intézményvezető helyettese koordinálásával és irányításával. A tantestület egységes, emellett a nevelőtestületet nagyfokú önállóság jellemzi.

A kollégium a szakos ellátottság tekintetében az idegen nyelv területén elmaradt. A többi érettségi tantárgyból megfelelő számú szakos pedagógus áll rendelkezésre, és a kollégiumban más, jól hasznosítható területeken is találunk szakos nevelőt.


B/ A pedagógusi munkát közvetlenül segítők

A 2020-2021-es tanévtől az iskolai szociális munkás heti rendszerességgel tart foglalkozásokat a kollégiumokban.

7.3. Kapcsolatrendszer 

Kapcsolat a szülők/gondviselők és a kollégium között

A szülők, a tanulók és a kollégium pedagógusai közötti harmonikus együttműködés a közös munka sikerének alapja. Ezért törekszünk arra, hogy a kollégiumi oktató-nevelő munkánk során minden olyan döntésünkben, amelyekben a szülőknek is szerep jut, kikérjük véleményüket, megnyerjük őket. Feladatunk továbbá a szülők tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányairól.

A kapcsolat színterei:

Beiratkozás/beköltözéskor tartott szülői értekezletek.

Tanári és csoportvezetői fogadó órák.

Év közben levélben/telefonon/kollégiumi ellenőrző könyv útján írásbeli tájékoztatás a tanulók tanulmányi teljesítményéről, kollégiumi viselkedéséről.

Telefonos kapcsolat, folyamatos elérhetőség.

Igény és szükség esetén személyes konzultáció a csoportvezetőkkel. 

A tanulók jutalmazása, fegyelmi ügyek.  

Szükség esetén családlátogatás.

Kapcsolattartás az iskolával

Az iskola elvárásai a kollégium felé a tanulásra való felkészítésben fogalmazódnak meg hangsúlyozottan.  Ennek érdekében szoros és naprakész kapcsolat tartására törekszünk minden osztályfőnöki–csoportvezetői, szükség esetén szaktanári szinten. A kollégium az éves programját az iskola programjához alakítja. 

Kapcsolattartás más intézményekkel

A kollégium feladatait csak akkor tudja magas színvonalon megvalósítani, ha a környezetében lévő más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja.

Nevelőmunkánkat a kapcsolódó iskolákon és a szülőkön kívül eredményesen segítik többek között a városban található alábbi intézmények.

Humán Szolgáltató Központ 

Nevelési Tanácsadó

Gyermekjóléti Szolgálat

Városi Könyvtár, 

7.3. Pedagógiai tevékenységünk rendszere 

Kollégiumunk általános értékrendje

A kollégiumi nevelés folyamatában és követelményeiben a Nemzeti Alaptantervben érvényesülő értékrendet képviseljük.

Értékrendünk alappillérei a NAT követelményrendszerét is alapjaiban meghatározó értékek:

az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a gyermeki jogokról, a kisebbségekről megfogalmazott értékek;

az európai polgári fejlődésben kiérlelt humanista értékrend;

a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek;

a demokrácia értékrendje.

Hangsúlyosan képviseljük a Nemzeti Alaptanterv ún. közös követelményeiben tükröződő értéktartalmakat, melyek áthatják a korszerű műveltség területeinek szinte mindegyikét. Ezek főbb csoportjai (a felsorolásban, zárójelben az ún. közös követelmények megfelelő fejezetei szerepelnek):

nemzeti kultúránk értékei, nemzettudat, hazaszeretet, hagyománytisztelet 

("Hon- és népismeret");

a közös európai értékek, európaiság, az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményei, nyitottság a kulturális javak, a sokféleség, a másság iránti, tolerancia ("Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz");

a tágan értelmezett tanulás (és tudás) formái, összetevői, eszközei, módszerei és technikái, mint értékek, szorgalom, akaraterő, önismeret, önművelés ("Tanulás", "Pályaorientáció");

a kommunikációs kultúra klasszikus és új értékei a hagyományos, de időtálló elemektől a napjainkban alakuló és növekvő fontosságú elemekig ("Kommunikációs kultúra");

az egészséges, harmonikus életvitel tágan értelmezett összetevői, mint értékek 

("Testi és lelki egészség");

közvetlen és tágabb természeti és épített környezetünk értékei, rend, harmónia; tisztelet, érzékenység és felelősség a környezetünkkel, a természettel szemben, környezetkímélő magatartás ("Környezeti nevelés").


Az előbbieken túl értékrendünk meghatározó pontjai azok az elemi (általános) emberi értékek, melyek állandónak tekinthetők, és a tartalmas és teljes emberi élet irányába mutatnak. Ilyenek például: jellemesség; becsület; lelkiismeret; emberség; szolidaritás; tisztelet és türelem mások iránt; a kölcsönös megértés és a békés, harmonikus együttélés igénye és képessége; együttműködési készség; konfliktustűrés, ill. az érdekütközések békés megoldására való képesség; felelősségtudat és felelősségvállalás; kötelességtudat; fegyelem; önértékelő képesség és önkontroll; nyitottság; kritikai szemlélet; kezdeményezőkészség; kreativitás.

Az értékek általában véve természetesen nem lehetnek a pedagógiai tevékenység tárgyai a szó szigorú értelmében: ha a mások által korábban kialakított értékeket ráerőltetjük valakire, többnyire ellenállást váltunk ki. Az értékek csak akkor nyerik el jelentésüket az egyén szemében, ha ő maga szabadon választotta őket. A kollégium az előzőekben vázolt értékrendet alkalmazza, direkt vagy látens módon érvényesíti a mindennapi nevelési gyakorlatában, működésében – ezáltal igyekszik elősegíteni a tanulók értékrendjének, személyiségének pozitív alakulását.


Nevelésünk főbb alapelvei 


A kollégium tiszteletben tartja az alapvető emberi és szabadságjogokat, valamint a gyermekeket külön megillető jogokat.

A kollégiumi életben, a kollégiumi nevelés folyamatában a két alapvető szereplő, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt: a tanuló nem tárgya, hanem alanya a nevelésnek. Ezzel összhangban azonban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában.

Arra törekszünk, hogy a nevelés egész folyamatát minden tagintézményünkben a diákok iránti felelősség, bizalom és nyitottság hassa át, a pedagógiai tevékenységet a tudatosság, a szakszerűség, az intellektuális igényesség és a kulturált stílus, valamint az egységesség és a következetesség jellemezze.

A kollégium mindenkor hatékony együttműködésre törekszik a családdal és az iskolával.

Minden kollégiumi tevékenység során figyelembe vesszük az életkori és az egyéni sajátosságokat, tiszteletben tartjuk a tanulók sokféleségét és különbözőségét, sajátos igényeiket, személyes céljaikat.

A tanuló személyes fejlődése és a kollégiumi (adott tagintézményi) környezetbe, közösségbe való beilleszkedése nem kerülhet szembe egymással: össze kell tudni egyeztetni a beilleszkedés értékeit a személyes jogok és értékek tiszteletben tartásával.

Arra törekszünk, hogy – lehetőségeinknek megfelelően – minden tanulónak érdeklődése, képességei és igényei szerinti differenciált törődést és nevelést nyújtsunk (felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni bánásmód stb.).

A tanulók kollégiumi elhelyezésénél és a kollégiumi csoportok kialakítása során a hagyományos elvek mellett (azonos korcsoport, osztály stb.) igyekszünk messzemenően figyelembe venni a személyes kapcsolatokat és az egyéni sajátosságokat, igényeket.

Differenciáltan biztosítjuk az egyéni "felségterület", az egyéni arculatú szobabelső, valamint az önálló szokásrend, egyéni életvitel kialakításának lehetőségét (az egyes épületek adottságai és a belső szabályzatok által meghatározott kereteken belül).

Megteremtjük az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás lehetőségét az életkor, a magatartás és az előmenetel függvényében.

A családpótló szerep erősítéseként a kollégiumnak – lehetőség szerint – egyre inkább személyre szólóvá kell válnia; egyre több téren meg kell hagyni ill. teremteni a személyes tapasztalatszerzés, az öntevékenység, a kezdeményezés és a választás lehetőségét.

A kollégium a tanulást segítő és irányító tevékenységében az általános műveltség és a választott szakterületen szerzett tudás összekapcsolására törekszik.

Minden tanuló számára biztosítjuk a nyugodt tanulási körülményeket és a szükséges tanári segítséget.

Minden tanuló teljesítményét rendszeresen értékeljük, az arra érdemeseket differenciáltan díjazzuk.

Lehetőségeinkhez mérten támogatjuk az önálló, elmélyült kreatív tanulói tevékenység, a kísérletezés, a kipróbálás, felfedezés minden törekvését – a tanulmányi, kulturális, esztétikai, művészi, sport- és társadalmi téren.

A kollégium figyelmet fordít az iskolai tevékenységrendszer által nem kellően preferált képességek és kompetenciák elismerésére és értékelésére.

A kollégiumi nevelőtevékenység épít a diákok öntevékenységére, önszerveződésére, aktív közreműködésére, a diákönkormányzatra, valamint a közösségi együttlétben, a személyközi kapcsolatokban rejlő nevelő hatásokra.

A kollégium ügyel a tanulói jogok és kötelességek egyensúlyára.

A kollégium a szabadidő eltöltésének, a művelődésnek és az önképzésnek minél szélesebb körű lehetőségeit igyekszik biztosítani; ezekben a szabad programválasztás elvét érvényesíti.

A kollégium nevelőtestülete nyitott az új pedagógiai módszerek iránt – ugyanakkor csak közösen vállalható célokat állít maga elé, és csapatmunkára épít.

Kollégiumunk általános követelményrendszere 

Pedagógiai tevékenységünk során minden tanulónk elé az alábbi általános követelményeket állítjuk.

Képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, érjen el a képességeihez méltó teljesítményt, tanulmányi előmenetelt.

Képzettsége, felkészültsége legyen egyre inkább alkalmas arra, hogy önállóan szerezzen új ismereteket, tudását folyamatosan megújítsa; tudjon hatékonyan és gazdaságosan tanulni, törekedjen az önművelésre.

A bővülő kommunikációs folyamatokban tudjon élni az információ előállításának, kezelésének, megszerzésének, minősítésének és befogadásának alapvető eszközeivel, a szükséges kritikai szellemmel.

Legyen alapvetően tájékozott, legyen nyitott a kultúra különböző területei iránt, legyen igénye a művelődésre, az önművelésre.

Erősödjön nemzettudata (nemzeti identitása), ismerje a határon túli, kisebbségben élő magyarok problémáit, ugyanakkor legyen nyitott a nagyvilágra, valamint a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel szemben (kultúra, életmód, szokások stb. ismerete).

Törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, legyen érzékeny az emberiség globális problémáira.

Rendelkezzen megfelelő önismerettel, valamint a jövőjével, a pályájával, a társadalmi szerepekkel kapcsolatos reális és elérhető ismeretekkel.

Törekedjen harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, alkalmazza az együttélésben és együttműködésben elengedhetetlen viselkedési szabályokat, jellemezze a kölcsönös megértés igénye, tisztelje (a szűkebb és tágabb körben elfogadott) normákat, szokásokat, hagyományokat.

Legyen képes valódi érdekeinek felismerésére és érvényesítésére, betartva a demokratikus eljárásokat és igazodva az alapvető erkölcsi normákhoz. Törekedjen az egyéni és a közérdek, az önállóság és az együttműködés, a hatásgyakorlás és az alkalmazkodás folyamatos összehangolására, helyes arányainak kialakítására. Legyen jellemzője az elemi tolerancia és szolidaritás.

Legyen képes életvitele tudatos és pozitív alakítására, tudja szabad idejét kulturáltan és egészségesen hasznosítani, életvitelét jellemezze a felelős gazdálkodás és az ésszerű takarékosság.

Váljék életmódja részévé a rendszeres fizikai aktivitás, ismerje fel egészsége megőrzésének alapvető fontosságát, a sport és a mozgás ebben játszott szerepét.

Legyen igénye önmaga és környezete tisztán és rendben tartására, gondozására. Keresse és alkalmazza a környezetkímélő, környezetbarát eljárásokat, módszereket, megoldásokat, óvja közös értékeinket.

Legyen az életkorának megfelelő mindennapi praktikus ismeretek birtokában.


7.5. A tanulók fejlesztésének kiemelt kompetencia területei

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

A személyes tulajdonságok, adottságok (erősségek, gyengeségek) megismerése, a reális önértékelés, a változtatásokra, a fejlődésre (önnevelésre) való képesség megalapozása, ill. fejlesztése.

A kellő önbizalom és önkritika, a szükséges mértékű önfegyelem, önkorlátozás fejlesztése.

Pozitív szokásrendszer kialakulásának előmozdítása.

A negatív magatartásformák, a manipuláció, a negatív befolyásolás hatásainak gyengítése.

A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

A jellem, az erkölcsiség, az erkölcsi ítélőképesség, az önálló döntéshozatali képesség fejlesztése.

A kollégiumi-közösségi beilleszkedés segítése.

A szociális viselkedés elemi szabályainak, az alapvető civilizációs szokásoknak az elsajátíttatása és megszilárdítása.

Pozitív szociális szokások és attitűdök, normák kialakítása, gyarapodásuk segítése.

Az empátia-, a tolerancia-, a konfliktuskezelő-képesség fejlesztése.

Az egyének és csoportok közötti kölcsönös megértés és együttműködés előnyeinek, ill. hiányuk hátrányos következményeinek feltárása, megtapasztaltatása.

Az együttműködésre való alkalmasság, a kezdeményezési, alkalmazkodási, vezetési képességek fejlesztése.

Az együtt-cselekvés, a közös feladatmegoldás kollégiumi helyzeteinek gyarapítása, tudatosítása, előnyeinek feltárása.

A tartalmas, harmonikus társas kapcsolatok kialakítása és ápolása iránti igény, készség és képesség fejlesztése.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

A hatékony, önálló tanulás, a tanulók intellektuális képességeinek (különösen kommunikációs, önálló ismeretszerzési, gondolkodási, matematikai és digitális kompetenciáinak) fejlesztése, kibontakoztatása; a tanulók tudásának, ismereteinek, tájékozottságának közvetlen gyarapítása.

A tanulmányi munka színvonalának emelése, ill. az iskola által differenciáltan meghatározott (pl. többnyire 3,5-es) szint fölött tartása, a tanulási teljesítmény növelése, kiemelve a következőket: 

a tanulási ambíció fejlesztése;

a motivációs tényezők erősítése;

a személyiségjegyekkel összehangolt, eredményes és gazdaságos tanulási stratégia és módszerek kialakítása;

az időbeosztás, az önellenőrzés, a rendszeres önértékelés képességének fejlesztése;

a szorgalom és az akaraterő fejlesztése;

minél több korszerű információhordozó, ill. információszerzési eszköz bekapcsolása a kollégiumi tanulási folyamatba.

A kommunikációs kultúra fejlesztése, kiemelve a következőket:  

szóbeli és írásbeli kifejezőkészség;

kapcsolatteremtési képesség, kommunikációs technikák;

információs források, adatbázisok használata;

viselkedéskultúra.

Az általános műveltségi alapok megteremtésének és megerősítésének elősegítése. 

Speciális, ill. praktikus ismereteket adó foglalkozások, tevékenységi területek kialakítása, megszervezése vagy felkutatása.

Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció

A hátrányos helyzet minél hatékonyabb kompenzálása, az esélyegyenlőség elérésének segítése.

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció, a kifejezőkészség fejlesztése.

A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése.

A tehetséges tanulók felkutatása, fejlődésük, előrehaladásuk különös támogatása, alkotóképességük kibontakoztatása.

A tanulók pályaorientációjának minél változatosabb eszköz- és foglalkozásrendszerrel történő segítése.

Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése

Az alapvető viselkedési normák szilárd elsajátítása a legáltalánosabb szituációkban (kollégiumban, iskolában, színházban, étteremben stb.) és relációkban (osztálytársak, csoporttársak között, tanár-diák viszonyban, szülő-diák viszonyban, társkapcsolatban stb.)

A művelődési, önművelési, önképzési lehetőségek minél szélesebb körének bemutatása, megtapasztaltatása, gyakoroltatása.

Az egyetemes és a nemzeti kultúra minél több alapelemének közvetítése, megismertetése.

Az aktív befogadás segítése.

A művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására, az alkotó tevékenységre való ösztönzés, irányítás, mintaadás. 

A nemzeti kultúránkat jellemző legfontosabb értékek, hagyományok, szellemi javak megismerésének elősegítése, a nemzeti önismeret elmélyítése, az érzelmi kötődés erősítése.

A város, a megye, a régió, esetenként távolabbi tájak kulturális, történelmi és természeti értékeinek, örökségének megismertetése.

Érzékenység, nyitottság kialakítása más kultúrák, európai és egyetemes emberi értékek és tartalmak iránt.

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése

A kiegyensúlyozott életritmus, az egészséges, ill. kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás és a rendszeretet belső igénnyé válásának elősegítése.

A testi és lelki egészség megőrzéséhez szükséges alapvető ismeretek elsajátíttatása, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése.

A betegségek megelőzése, a fertőző- és nemi betegségek ismerete, megelőzése, a túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás.

Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, visszaszorítása.

A mozgás és a sport lehetőségeinek és alkalmainak bővítése, a motiváció erősítése.

A változatos, tartalmas és rekreációs szabadidő-eltöltés igényének kialakítása.

Az önkiszolgálás fejlesztése, a szűkebb környezet önálló rendben tartásának és gondozásának erősítése.

Az önálló életvitelre, az önellátásra, a felelős gazdálkodásra (a családi életre) való felkészülés motiválása és segítése.

A természeti és társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatot kialakító, a környezetre érzékeny és a környezetért felelős életvitel megalapozása.

Helyes életmódminta választásának elősegítése.

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

A közösségi-társadalmi beilleszkedés (szocializáció) segítése, a szociális, kommunikációs kompetencia fejlesztése.

A társadalmi szerepekre való felkészülés segítése.

Az érdekképviselet, az érdekérvényesítés és az érdekütköztetés szintjeinek, mechanizmusainak megismerése és gyakorlása.

A demokratikus eljárások és technikák gyakorlási lehetőségeinek megteremtése.

Az átgondolt egyéni és családi gazdálkodás, a takarékosság, a pénzkezelés korszerű és biztonságos módjainak megismerése, ill. tudatosítása, elemzése.

 

1.6. A jogszabályban előírt foglalkozások időkerete és rendszere


A kollégium által kötelezően biztosított foglalkozások időkeretét a köznevelési törvény kollégiumi csoportonként (legalább) heti 24 órában szabja meg. Ennek az időkeretnek a különböző kollégiumi foglalkozásfajták közötti felosztását, valamint a tanulói részvétel szempontjából történő megoszlását kollégiumunkban a következő táblázat mutatja:


Heti időkeret csoportonként

A kollégium által szervezett foglalkozásfajták Tanulói részvétel szempontjából Összesen

kötelező szabadon választható

1.  Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 1.1.  Tanulást segítő foglalkozások

  a) rendszeres felkészítő; 

  b) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, differenciált képességfejlesztő; 

  c) ismeretbővítő, pályaválasztást elősegítő  egyéni és csoportos foglalkozások 13

óra X

óra min.

13

óra

1.2.  Csoportfoglalkozások

(egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások) 1

óra 1

óra

a) tematikus csoportfoglalkozások évi 22 (20)* óra

b) általános csoportfoglalkozások évi 15 (13)* óra

2.  Speciális ismereteket adó foglalkozások

2.1. Egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások

(egyéni foglalkozások) X

óra min.

10

óra

2.2. Szabadidős foglalkozások

(a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozások) X

óra

Összesen 14

óra min.

10

óra min.

24

óra


*: 9-10-11. évfolyamon tanulók részére évi 22 óra, 12-13-14. évfolyamosok részére évi 20 óra a tematikus kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma. Általános csoportfoglalkozásra fordított óraszám a 9-10-11. évfolyamon éves szinten 15 óra, 12-13-14. évfolyam számára pedig éves szinten 13 óra. 


A kollégiumi kötelező foglalkozásokat, lehetőleg az iskolai óráktól eltérő formában, az időkerettel rugalmasan gazdálkodva, a helyszín célszerű megválasztásával, szükség szerint külső szakemberek bevonásával, valamint újszerű tanulás és foglalkozásszervezési eljárások, munkaformák és módszerek alkalmazásával valósítjuk meg. 

Figyelembe vesszük az adott fejlesztési programok, tevékenységek jellegét, tartalmát, és ahhoz igazítjuk a megvalósítás időbeni kereteit. A foglalkozások szükség szerint,

átcsoportosíthatók;

összevonhatók, termősíthetőek 

Lehetővé tesszük a programok, foglalkozások kollégiumon kívüli helyszíneken történő megtartását (amennyiben az indokolt és/vagy szükséges).

Engedélyezzük, hogy a kötelező foglalkozások egy részét – indokolható esetben, előzetes engedélykérés után – a tanulók iskoláikban, vagy más hivatalos elfoglaltság keretében teljesíthessék.

Biztosítjuk a nevelőtanár módszertani szabadságát és egyben elvárás is a korszerű, a tanulói aktivitásra és kooperációra épülő pedagógia alkalmazása, mint

problémaalapú tanulás és feladatmegoldások;

témanap, témahét;

projektek;

múzeumpedagógia, zoo-pedagógia;

élmény-kaland pedagógia…

támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek külsős szervezetek, civil közösségek, társadalmi, kulturális intézmények bevonásával segítik a tanulói aktivitás kibontakozását.




7.6. A tematikus csoportfoglalkozások témái, és óraszámai


Célok és feladatok

A kollégiumban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, a kollégiumi nevelőtanárra, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. 

A kollégiumi pedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit együttesen tartalmazó, azokat ötvöző pedagógia. A kollégiumi nevelésben hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki és szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és az egyéni adottságok figyelembe-vételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását.

A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához.

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél.


A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.



Témakörök

1. A tanulás tanítása

2. Az erkölcsi nevelés

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6. A családi életre nevelés 

7. Testi és lelki egészségre nevelés 

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

10. Pályaorientáció

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. Médiatudatosságra nevelés 


A programterv végrehajtásához a kötelező foglalkozások éves óraszámai


TÉMAKÖR 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13-14. évf.

1. A tanulás tanítása 3 2 2 2 1

2. Az erkölcsi nevelés 2 2 2 1 1

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 1 1

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 2 2 2 1 2

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 1

6. A családi életre nevelés 1 2 2 3 3

7. Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2 2 2 1 1

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2

10. Pályaorientáció 2 2 2 2 2

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 3 3

12. Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1

* 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.


A tanulás tanítása


Célok és feladatok 

A tanulást, a szellemi munka módszertanát tanítva a személyiség egészére hatunk. Alkalom adódik olyan tulajdonságok fejlesztésére, mint a rendszeresség, a kitartás, az alaposság, az önállóság, az akaraterő, a rendszeretet, a szorgalom. Cél egy sajátnak érzett hatékony szokásrendszer kialakítása, felépítése. A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik, valamint tanulásuk hatékonysága is eltérő. 

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Alapfeladat, azon tanulási módszereknek a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, ösztönzik a tanulókat önismeretük fejlesztésére, a tanulással kapcsolatos problémáikkal való szembenézésre, a megoldások keresésére. A tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A kollégiumi tanulásmódszertan emellett segíti a sikeres pályaválasztást, és hatékonyabbá teszi a világban való eredményesebb tájékozódást. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Segíti a kollégistákat - elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik között. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az önművelés, igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását.

Fejlesztési követelmények 

Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.

Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. 

Időkeret: 

  9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 1 óra


TÉMAKÖR: A TANULÁS TANÍTÁSA


Témák:

Különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása

A megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése

A könyvtárhasználat rendje és módszerei

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

A tanulás tanítása

Hatékony önálló tanulás

Anyanyelvi kommunikáció

Olvasási stratégiák kialakítása


A tanulási szokások felmérése, az egyéni sajátosságok megbeszélése.

Hatékony tanulási módok.

A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója.

Olvasás- és szövegértés-fejlesztés, beszédművelés. 

Elemző olvasás, dinamikus (hatékony) olvasás és gyorsolvasási technikák (lényegkiemelés, adatkeresés, tájékozó olvasás). 

Az ismétlés és a gyakorlás. 

Felmérés kérdőív: 

Hogyan tanulok

Előzetes egyéni beszélgetés 

„Bevált módszerek börzéje”

Oroszlány Péter: 

A dinamikus olvasás Szoftver+ munkafüzet

Memória – és koncentrációs gyakorlatok 

Tanulástechnikai segéd-könyvek felhasználása és ajánlása

Beszélgetés


9/2.

Szociális kompetencia

Közösségi kapcsolatok elmélyítése

Együttműködési készség, alkalmazkodó-készség és rugalmasság erősítése

Szabálytartás, önfegyelem


Szociális alkalmazkodás:

viselkedés kortárs csoportban

figyelmesség a társak, felnőttek irányában

fegyelmezettség

egymás segítése

 

A kollégiumi tanulás jellemzői. 

A tanulószobai tanulás, tanulás csoportban, közösségben.

A tanulás megfelelő feltételeinek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban.

Egyéni tanulás 

Hangos tanulás: előnyök és hátrányok

Tanulási problémák elemzése

Igények és lehetőségek összehangolásának technikája - gyakorlás 

A helyi sajátosságok megvitatása

 Az együttműködés gyakorlása


9/3.

Anyanyelvi kommunikáció

Az olvasáshoz kötődő attitűd kialakítása, erősítése

Digitális kompetencia

Informatikai kompetencia

Információkezelési készség 

Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre


Az eddig megszerzett könyvtári-könyvtárhasználati ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. 

Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár) és az internetes katalógusokban.

A tudatos tanulást segítő internethasználat.

Könyvtárhasználati kompetenciák felmérése

Egyéni és csoportmunka-az ismeretek rendszerezése, készségek kialakítása személyre szabott feladatok segítségével a gyakorlatban 

Beszélgetés, tájékozódás a helyi lehetőségekről

Könyvtárlátogatás-gyakorlatok a különböző katalógusok használatára


10/1.

A tanulás tanulása 

Hatékony önálló tanulás képessége

Hatékony időbeosztás

Énkép - erősségek, gyengeségek értő ismerete

A megszerzett tudás különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége


Az eredményes tanulás. (tanuláshoz szükséges belső állapot és a tanulást segítő külső körülmények)

Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára.

Különböző tanulási módszerek, technikák

megismerése és elsajátítása.

 

Az ismeretek ellenőrzése, kikérdezése – páros tanulás.

Az önművelés, az egész életen át tartó tanulás igényének, fontossága, kialakítása.

Új ismeretek nyújtása

A különböző módszerek kipróbálása (szükség szerinti segítséggel)

Gyakorlás konkrét feladatok útján, tantárgy- és helyzet specifikusan

Feladatlap 

Információgyűjtés az internet felhasználásával

A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása

Tájékozódás a szakirodalomban, könyvek, tanulmányok

Internetes keresés

Könyvbemutató és ismertető a témában, előzetes tanári vagy tanulói felkészülés alapján


10/2.

Anyanyelvi kommunikáció 

Az irodalom, a könyvek szeretetének elsajátítása

Írásbeli

információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során

Könyvtárhasználati

kompetenciák


Produktív beszédképességek alakítása:

- kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás,

- véleménynyilvánítás, tájékoztatás

Gyakorlatok a könyvtárhasználatban.

A könyvtár nyújtotta ismeretszerzés lehetőségeinek hatékony használata.

Önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, pályázati anyag, versenyfeladat stb.) kidolgozásának menete könyvtári eszközök segítségével.

Internethasználat. - Etika a világhálón

Esetleges könyvtárhasználatot gátló pszichés tényezők megvitatása, feloldásuk lehetőségei

Személyes tapasztalatok megvitatása

 Egyéni munka önállóan vagy segítséggel (esetleg csoportmunka)

Verseny szervezése vagy pályázat hirdetése


11/1.

A tanulás tanulása 

Hatékony önálló tanulás képessége

Hatékony időbeosztás

Énkép / Önismeret - erősségek, gyengeségek értő ismerete


Alapvető tanulási stílusok, azok sajátosságai, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módok.

Az iskolai felkészülés, tanulás hatékonyságát fejlesztő technikák, gyakorlatok bemutatása

Előzetes egyéni beszélgetés 

Felmérés kérdőív 

Egyéni tapasztalatok megbeszélése

„Bevált módszerek börzéje”

A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása


11/2.

Anyanyelvi kommunikáció 

Az írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához használt segédeszközök értő használata

Kulturális kompetencia

Digitális kompetencia

IKT kompetencia


A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók).

Könyvtári segédeszközök szerepe a szakmai ismeretszerzésben, valamint a mindennapi élet területein. Felhasználásuk az önálló tájékozódásban, keresésben, kutatásban. 

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.

Anyaggyűjtési feladatok egyéni, illetve csoportmunkában

A különböző dokumentumfajták összehasonlítása konkrét témákban

Önálló vagy csoportmunka különböző témák feldolgozása különböző könyvtári segédeszközök és dokumentumok, illetve az internet segítségével 


12./1.

Anyanyelvi kommunikáció

Szövegértés, lényegkiemelés képessége 

Írásbeli és szóbeli feladatok

megoldásához használt segédeszközök értő használata

Digitális kompetencia

Elektronikus kommunikációs rendszerek magabiztos használata

Szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek alkalmazása


Dolgozatokra, vizsgákra való tanulás technikái

Tanulási önszabályozási képességek:

- önmotiválás

- önellenőrzés

- tanulási önismeret

- önálló tanulás

- irányított tanulás

A vizsgák (érettségi, szakmai, tanfolyami, felvételi) főbb szabályai, követelményei.

A felkészülés módszerei:

tételvázlat, tétel kifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.

A vizsgadrukk, lámpaláz leküzdésének módszerei:

Relaxációs technikák

A tudatos tanulást segítő internethasználat, a keresés technikái

Próbavizsgák, 

„bevált technikák csereberéje”

Tapasztalatgyűjtés

Gyakorlás valóság közeli szituációkban

Tanulói páros vagy csoportmunka

Hangkazetta


12/2.

Anyanyelvi kommunikáció

Kommunikációs és ismeretszerzési formák változatosságának felismerése, és tudatos felhasználása

Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek felismerése, alkalmazása

Médiatudatosság


A tanulást és információszerzést segítő régi és újabb eszközök használata.

A különböző típusú eszközök előnyei és hátrányai.

Az internet veszélyei.

 

A különféle eszközök fejlődésének rövid áttekintése, használatuk, alkalmazásuk kitűzött feladatokban

Konkrét helyi lehetőségek számbavétele 

Verseny szervezése.

Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

Látogatás egy internetszalonba


13-14/1.

Anyanyelvi kommunikáció

A szakkönyvek

használata által nyújtott lehetőségek felismerése

Információkezelési készség

Digitális és technikai kompetenciák


Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés), technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat), módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.

Könyvtári informatika.

Wikipédia – a szabad enciklopédia.

Páros munka:

meghatározott szavak, fogalmak jelentésének kigyűjtése internet ill. kézikönyv használatával

- Idegen szavak szótára

- Szinonimaszótár

- Magyar Értelmező Szótár

- Természettudományi Lexikon

Versenydolgozatok, pályázati témák kidolgozása csoportos vagy egyéni önálló munkában

Önálló kutatómunka, összehasonlítás, elemzés, értékelés 



Az erkölcsi nevelés


Célok és feladatok 


A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe, alkalmazásuk időben és térben a megfelelő módon történjen. 

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai és a kollégiumi közösségben. Fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásában való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel hozzájárulva a fiatalok erkölcsiségének kialakulásához, illetve fejlesztéséhez. A nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A foglalkozások során a kollégista megismeri és elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait, a kollégium és iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elkerülhessék a környezetet és egészséget veszélyeztető szokásokat, helyeket, helyzeteket. 

A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket.  

Fejlesztési követelmények 

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Időkeret: 


  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra



TÉMAKÖR: AZ ERKÖLCSI NEVELÉS


Témák:

erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

felelősség- és kötelességtudat

a munka megbecsülése

mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Anyanyelvi kommunikáció

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése

Szociális kompetencia


Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény.

Az érték fogalmának, tartalmának megbeszélése.

Alapvető emberi értékek, értékrendek, erkölcsi normák.

A családi értékrend szerepe.

Személyiségfejlesztés erkölcsi szempontból, alapvető személyiség jegyek. 

Jogok és kötelezettségek helyes értelmezése. 

Igényes, szabatos nyelvi önkifejezés.

A kommunikáció, mint az énkép közvetítése a külvilág felé. 

Tiszteletadás fontossága (az idősebb generációk, szülők, kortársak felé).



Tanulói kiselőadás előzetes felkészülés alapján

Kommunikációs készségfejlesztés.

Stilisztikai gyakorlatok.

Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. 

Tulajdonságok csoportosítása

Erények felsorolása.


9/2.

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése

Személyközi és szociális kompetencia

Felelősségvállalás

Döntésképesség

Anyanyelvi kommunikáció


Alapvető erkölcsi szabályok.

Az értékválasztás problémái.

Ösztönzés a személyes értékválasztásra és az ezzel járó feszültségek kezelésének gyakorlása.

A jó és rossz közötti határok tisztánlátása, elsajátítása. 

Különböző erkölcsi választások megbeszélése és értékelése irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül.

Személyes élmények megvitatása

Előzetes feladat: Pozitív és negatív hősök gyűjtése irodalmi és történelmi ismeretek alapján

Példaképek bemutatása – jellemzés, érvelés

Vonzó erények bemutatása. 

Jellemteszt:

híres és hírhedt emberek-híres és hírhedt jellemvonások


10/1.

Kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek

Különböző társadalmakban elfogadott viselkedési szabályok

ismerete

Saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése

Előítéletek felismerése, kezelése


Az egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése.

Az erkölcsi normák sokfélesége, változatossága érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük.

Nők helyzete a világban.

Különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei – kitekintés a nagyvilágba.

A tolerancia kérdése.

Vita, érvelés a különféle felfogások ellen, vagy mellett.

Személyes élmények gyűjtése

Tanulói kiselőadás előzetes felkészülés alapján: Protokoll ismeretek – nemzetközi érdekességek


10/2.

Kommunikációs képességek

Felelősségvállalás

Önfegyelem, 

Szociális kompetenciák

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet


Összhang a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.

Felelősség-és kötelességtudat

Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért.

Együttérzés, segítőkészség

Az erkölcsi normák változása generációkon keresztül.

Szituációs játékok

Helyzetgyakorlatok

Beszélgetés

Csoportmunka

Témához kapcsolódó film vetítése

Személyes élmények családi példák megosztása, megvitatása


11/1.

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése

Társadalmi konvenciók felismerése

Szabályalkotás, szabálykövetés

Kommunikációs képességek

Szociális és állampolgári kompetencia


Szokáserkölcs, hagyomány, törvény.

Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megvitatása

Íratlan szabályok, erkölcsi kötelesség.

Szabadságjogok helyes értelmezése.

Szexuális erkölcsösség és felelősségtudat. 

Szexuális kulturáltság. 

Házasság vagy együttélés.

Házasságformák.

Tanulói előadások előzetes felkészülés alapján

Személyes élmények megosztása

Valós példák, élethelyzetek, valamint olvasmányélményekből, filmekből, más műalkotásokból vett példák segítségével zajló vita, közös értelmezés

Könyv és filmajánló

Rajzpályázat


11/2.

Személyközi, szociális és állampolgári kompetenciák

Tömegtájékoztatásból származó információk, kritikus szemlélete

Önuralom, önfegyelem

Pozitív magatartás-és viselkedésformák erősítése


Értékkonfliktusok.

Társadalmi értékválság. A média felelőssége.

A mértéktartás kérdése, kritikus szemlélete.

Az emberek életében felmerülő erkölcsi és életvezetési problémák, megoldási stratégiák.

Konstruktív konfliktuskezelés gyakorlata. 

Beszélgetés, vita. 

Pozitív és negatív minták gyűjtése

Reklámok elemzése

Szólások, közmondások, aforizmák gyűjtése a témában

Valós problémák elemzése, a feloldás keresése

Szakember meghívása


12/1.

Sztereotípiák, előítéletek leküzdése

Felelősségérzet és kötelességtudat erősítése

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet, szolidaritás, empátia

Együttérzés, segítőkészség tolerancia erősítése


Az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentősége az emberi kapcsolatokban.

A munka megbecsülése, a munka szerepe az önbecsülésben.

Önkéntes munka.

Szabadidő kulturált eltöltése.

Igényes viselkedési formák a szórakozóhelyeken.

Igényes viselkedés közterületen.

Beszélgetés, vélemények megfogalmazása

Esetelemzések

Kapcsolati háló szerkesztése

Személyes élmények megosztása

Önkéntes munkák lehetőségeinek ismertetése, konkrét helyi lehetőségek számbavétele 


13-14/1.

Anyanyelvi kommunikáció

Énkép-önismeret

Személyközi, szociális és állampolgári kompetenciák

Felelősségérzet, felelősségvállalás erősítése


A morális helytállás jelentősége, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepe a mindennapi élet tapasztalatain keresztül.

Tisztelet és tisztesség.

Szociális érzékenység, empátia.

Korrupció elleni fellépés.

Konformizmus-nonkonformizmus. 

Az ismeretek rendszerezése egyéni és csoportmunka

Fogalmak értelmezése

Szituációs kérdőív kitöltése

Helyzetgyakorlatok

Beszélgetés, vélemények, vita

Személyes élmények megosztása




Nemzeti öntudat, hazafias nevelés


Célok és feladatok 


A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. 

Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, írók, művészek, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakó-hely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. 

Fejlesztési követelmények 

Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. 

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra





TÉMAKÖR: NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS


Témák:

Közösséghez tartozás, hazaszeretet

Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai 

A hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

Nemzetünk kapcsolódása Európához

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Történelmi ismeretek

Kulturális kompetencia

Állampolgári kompetencia

A lakóhelyhez, hazához való kötődés erősítése, pozitív attitűd kialakítása 

Közösséghez tartozás élménye


Hazaszeretet, hazafi, hazafias nevelés fogalma.

Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. 

Hungarikumok.

Előadás, Hungarikumok felsorolása.

Történelmi film vetítése 

Egyéni élmények megbeszélése

Ismeretközlés

Fotók gyűjtése, bemutatása

Egyéni írásbeli vagy szóbeli beszámolók

Térképek használata


9/2.

Érzelmi kompetencia

Együttműködési készség

Szociális kompetencia


Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt az adott településhez, az országhoz, a nemzethez.

Beszélgetés

Kötelező olvasmányok és más nemzeti irodalmak megbeszélése. A helyi sajátosságok megvitatása.

Saját település bemutatása, egyéni előadások


10/1.

Érzelmi kompetencia

Lényegkiemelés képessége

Büszkeség a közös eredményekre 


Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit, és eredményeiket. 

A diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, írók, művészek, költők, sportolók munkásságát, ezekről egyéni előadások készítése.


10/2.

Érzelmi kompetencia

Történelmi ismeretek

Kulturális kompetencia

A nemzeti kulturális identitás tudatosítása

Büszkeség a közös eredményekre


Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait, és ezeket tudja történelmi időpontokhoz kötni. (korona stb.) 

Beszélgetés 

Adott településen található nemzeti szimbólumok, emlékhelyek meglátogatása.


11/1.

Tolerancia gyakorlása

Érzelmi kompetencia

Együttműködési készség

A társadalmi és nyelvi

sokszínűség elfogadása, a kohézió támogatása

Sztereotípiák és 

előítéletek leküzdése

Tolerancia erősítése


Váljon nyitottá más nemzetiségek, népek kultúrája iránt.

Népszokások, gasztronómia, történelem.

Sajátítsák el azokat az ismereteket gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák 

Az otthon, a lakóhely, a szülőföld a haza 

és népei megismerését, megbecsülését


11/2.

Közösséghez tartozás élménye

Együttműködési készség

Anyanyelvi kommunikáció 

Értékközvetítés

A más kultúrák iránti pozitív attitűd 

A szolidaritás érzésének erősítése

Az anyanyelv szerepének tudatosítása 


A közösségi összetartozást megalapozó közös értékek.

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Hungarikumok.

Anyaggyűjtési feladatok egyéni ill. csoportmunkában, majd kiselőadások

Ismeretek közlése, rendszerezése, 

Előzetesen kiadott feladatok bemutatása

Vetélkedő szervezése

Szellemi TOTÓ


12./1.

Tolerancia gyakorlása

Érzelmi kompetencia

Együttműködési készség


Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

Beszélgetés a nemzetiségi, nemzeti identitás napjaink fontos kérdéseiről, mivel az Európai 

Unió keretei között sokan tartanak attól, hogy az egységesült Európa elve nem kedvez a nemzeti identitás megőrzésének.


13-14/1.

Tolerancia gyakorlása

Érzelmi kompetencia

Együttműködési készség

Kulturális különbségek iránti fogékonyság

Nemzeti és európai identitás erősítése


Helyünk Európában.

Ismertessük általában az Európához és az Unióhoz

való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetek fölöttiség és a kormány-közi jelleg jegyei keverednek. 

A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése.

AZ EU fontos intézményei és szervei:

Európai Bizottság

Európai Tanács

Európai Bíróság

Európai Központi Bank

Beszélgetés az Európai Unióval kapcsolatos, Magyarországot érintő a médiákban megjelenő hírekről, 

információkról.

Az EU szervezeti felépítése, és az ebben részt vevő magyar biztosok, tisztségviselők, képviselők.


Állampolgárságra, demokráciára nevelés


Célok és feladatok 


A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. 

A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. 

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

 

Fejlesztési követelmények 

Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.).

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. 

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 2 óra



TÉMAKÖR: ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS


Témák:

a demokratikus jogállam felépítése

a felelős állampolgári magatartás jelentősége

a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

cselekvő állampolgári magatartást és törvénytisztelet

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Személyközi kompetencia

Szabálytartás és normakövetés

Felelősségtudatos magatartás


Diákjogok és kötelességek a kollégiumban.

Napirend és házirend. Írott és íratlan szabályok a kollégiumban. 

Az emberi méltóság értelmezése. 

A vonatkozó szabályzatok ismertetése.

Beszélgetés, vita, érvek, ellenérvek.

Tanári magyarázat.


9/2.

Érdekérvényesítés, együttműködés. 

Egyén és közösség kapcsolata

 A döntésekben való részvételi igény erősítése.


A kollégium szervezeti felépítése a diákönkormányzat helye és szerepe az intézmény működésében.

Részvétel a kollégiumi programokban, a diákönkormányzat munkájában (4 éven át folyamatosan)

A diákönkormányzat működésének bemutatása. 

Diákfórum szervezése a kollégiumvezető meghívásával.


10/1.

Állampolgári kompetencia.

Polgári jogok ismerete.

Történelmi folyamatok értelmezése adott idősíkokban.

Forráskritika.


Jogfejlődés az ókorban (szokásjog, írott törvények, ókori kelet, athéni demokrácia kialakulása és működése, a római jog kialakulása és napjainkig ható jelentősége).

Forráselemzések. Diákok kiselőadása (önálló felkészüléssel). 

Tanári magyarázat.

Szerepjátékok (pl.: vita az „athéni agorán”)


10/2.

Állampolgári kompetencia.

Személyközi kompetencia.

Történelmi folyamatok értelmezése.

Forráskritika.


Jogfejlődés a középkorban és a kora újkorban. 

Kánonjog, reneszánsz, reformáció, korai felvilágosodás. Szakralitás és deszakralizáció. 

Mit nyertünk és mit veszítettünk a változásokkal?

Forráselemzések, tanári magyarázat.

Vita, beszélgetés az archaikus társadalomról és a modernitásról.


11/1.

Állampolgári kompetencia.

Vitakultúra.

Történelmi folyamatok értelmezése. 

Forráskritika. 


A felvilágosodás virágkora, a francia forradalom és következményei.

Emberi és polgári jogok. A hatalmi ágak szétválasztása. 

Az USA politikai rendszere. A polgári demokrácia fogalma.

Forráselemzések, tanári magyarázat. 

Diákok kiselőadásai.

Szerepjáték (pl.: a francia forr. Politikai irányzatainak képviselői vitáznak)


11/2.

Állampolgári kompetencia.

Történelmi folyamatok értelmezése.

Lényeglátás. 

Forráskritika.

Vitakultúra, érvelés.


XIX. századi eszmék és ideológiák. 

Demokratikus államformák. 

A választójog változásai, az érdekérvényesítés új útjai (szakszervezetek).

Forráselemzések, tanári magyarázat.

Tanulmányok rendszerezése.

Önálló gyűjtőmunka (államformák).

Vita a korszak eszméiről.


12/1.

Állampolgári kompetenciák.

Személyközi kompetenciák.

Szabadság, érdekfelismerés,

érdekérvényesítés. Emberi 

méltóság, egészséges önérzet.

Szolidaritás.


A XX: század államtípusai. 

Diktatúrák és demokráciák

Általános választójog. 

Az emberi jogok kiteljesedése.

Régi és új eszmék, ideológiák. 

Átmenet a modernitásból a globalizációba. 

Az átláthatóság kérdései. 

Tanári magyarázat. Forráselemzés.

Önálló gyűjtőmunka (internet)

Filmrészletek megtekintése, elemzése.

Viták, szerepjátékok.


13-14/1.

Állampolgári kompetencia.

Egyén és közösség kapcsolata

Információkritika

Közéleti aktivitás

Önálló döntések


Magyarország Alaptörvénye.

Szuverenitás, állampolgárság, nemzeti jelképek. Állampolgári jogok.

Választójog, választási rendszer, népszavazás.

A törvényhozó hatalom (Országgyűlés). Politikai pártok, társadalmi szervezetek.

Tanári magyarázat, forráselemzés.

Önálló gyűjtőmunka.

Társadalomismereti teszt kitöltése, értékelése, elemzése.

Szerepjáték (pl.: parlamenti vita)


13-14/2.

Állampolgári kompetencia

Egyén és közösség kapcsolata

Közéleti aktivitás

Információkritika

Önálló döntések


Államhatalmi szerveink: kormány, köztársasági elnök, Nemzeti Bank, helyi önkormányzatok, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, Alkotmánybíróság, ombudsmanok

Tanári magyarázat, forráselemzés

Szerepjátékok, petíció írása.

Társadalomismereti teszt.

Közéleti vita

 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése


Célok és feladatok 


A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. 

A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. 

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. 

Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

 

Fejlesztési követelmények 

 

Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 1 óra

11. évfolyam 1 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra



TÉMAKÖR: AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE


Témák:

az önismeret és társas kapcsolati kultúra

az empátia és mások elfogadása

a tudás és tapasztalat jelentősége

társas kommunikáció

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Énkép-önismeret

Identitás meghatározásának képessége

Önmegfigyelés

Kommunikációs készség

Emocionális képesség


Az adottságokról, képességekről való tudás szintje:

Saját tudás, akaraterő, érdeklődési kör, feszültség és kudarctűrő képesség megismerése.

Pozitív megerősítés.

Bemutatkozó, ismerkedő játékok

Beszélgetés: jellemzés, önjellemzés

Személyiségtípusok megismerése és beazonosítása, pl. Jahori ablak, önismereti kerék segítségével

Önismereti tesztek kitöltése, értékelése

Személyes SWOT elemzés elkészítése, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyeztető tényezők számba vételével


10/1.

Énkép-önismeret

Identitás meghatározásának képessége

Önmegfigyelés

Kommunikációs készség

Emocionális képesség


Mélyebb történeti szint:

A ránk ható élmények, a gyermekkor eseményei, a környezeti hatások. Melyek voltak ezek a hatások és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését.

Előzetes kutatómunka – családfa

Személyes élmények bemutatása

Konfliktuskezelési tesztek

Szituációs gyakorlatok a konfliktushelyzetekre

A család belső viszonyai, kapcsolati rendszere - genogram készítésével


11/1.

Énkép-önismeret

Identitás

Megfigyelés-önmegfigyelés

Személyközi kompetenciák

Társas kommunikáció

Szociális-emocionális képesség


Az önismeret társas szintje:

Emberi kapcsolataink, szerepeink mikrokörnyezetben, a családi szerepek beazonosítása.

Családi szerepek módosulása, a szereplőkkel szembeni elvárások napjainkban.

Emberi megnyilvánulások értelmezése.

Családi szerepek bemutatása a drámapedagógia eszközeivel 

Nonverbális jelek értelmezése

Problémamegoldó képességet vizsgáló tesztek kitöltése, értékelése

Kooperatív technikán alapuló játékok, feladatok 

Szituációs gyakorlatok


12/1.

Énkép-önismeret

Identitás meghatározásának képessége

Megfigyelés-önmegfigyelés

Asszertivitás

Kommunikációs készség

Szociális-emocionális képesség

Empátia

Előítélet kezelési képesség

Alkalmazkodási képesség

Együttműködési készség

Tolerancia

Állampolgári kompetenciák


Az önismeret társas szintje:

Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben állított társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak.

Értő figyelem, nyitottság mások értékrendjére, problémájára.

Kapcsolódási formák és módjainak azonosítása (szimpátia-ellenszenv, nyitottság-előítélet).

Közösségi lét színtereinek felismerése, tudatos részvétel.

Az egyén szerepe a közösségben.

Asszertivitást (önérvényesítő képességet) mérő kérdőív kitöltése, értékelése.

Kooperatív technikán alapuló játékok, feladatok.

Szituációs gyakorlatok. 

Példaképek bemutatása: jellemzés, érvelés.

Diákönkormányzat működésének kritikája.

Személyes tapasztalatok megvitatása.

13-14/1.

Kommunikációs készség.

Kritikai gondolkodás.

Kockázatok felismerése és vállalása.

Döntésképesség. 


A személyiségfejlődést befolyásoló káros tényezők:

A média, a tömegtájékoztatás, a reklámok kritikus szemlélete. 

Önálló kutatómunka, tanulói kiselőadás.

Sajtó- és médiaanyagok megvitatása, elemzése.

Film- és hangfelvételek bejátszása, értelmezése

Irányított beszélgetés – vita.

 

A családi életre nevelés 


Célok és feladatok 

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. 

A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. 

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. 

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

 

Fejlesztési követelmények 

Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.

Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 3 óra


TÉMAKÖR: A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS


Témák:

a család szerepe, jelentősége az egyén életében

együttműködés és felelősségvállalás a családban

szexuális kultúra

családtervezés

konfliktusok a családban

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Személyközi kompetenciák

Alkalmazkodási képesség

Együttműködési készség

Tolerancia


Családfa

A családi élet színtere a családi otthon, a család szerkezete, működése

Feladatok az otthoni munkában

Szerepek és a családban szabályok a családban

Családfa rajzolása

Beszélgetés az otthoni munkáról

A családi munkamegosztás szemléltetése

Személyes élmények meghallgatása


10/1.

Kompromisszum készség

Egymás tisztelete

Segítőkészség

Együttérzés képessége

Felelősségtudat erősítése


Az egészséges testi és lelki fejlődés és a család

Az idős családtagokkal való kapcsolattartás

A család szerepe a múltban és a jelenben

Családi hagyományok gyűjtése 

Saját családmodell ábrázolása

Beszélgetés a nagyszülőkről

Felmérés a család, az otthon jelentéséről

Teszt 


10/2.

Az ember nemi identitása

Tájékozódás és ismeretszerzés iránti igény erősítése

Az ismeretszerzés lehetőségeinek felismerése

Prevenció fontosságának tudatosítása

Tudatos életvitel és felelősségvállalás


Nem kívánt terhesség, a nemi élet buktatói

Fogamzásgátlás módjai

Nemi úton terjedő betegségek

Külső előadó

Beszélgetés

Ismeretterjesztő film

Internetes tájékozódás


11/1.Gazdálkodási ismeretek

Tudatos gondolkodás

Tervezés

Felelő magatartás


A családi költségvetés elemei (rezsi, étkezés, ruházkodás)

Zsebpénz

Beszélgetés 

költségvetés tervezet, csoportos és egyéni munka

A tervezet megvitatása

Filmvetítés a témában


11/2.

Felelős gondolkodás

Énkép-önismeret

Együttműködési készség

Tolerancia

Kommunikációs készség


Erkölcs - erkölcstelen

Személyiségfejlődés

Fiú – lány barátság

A helyes szexuális kultúra jellemzői

Barátság - szerelem

Fogalmak értelmezése

Beszélgetés

Irodalmi művek elemzése

Filmélmények

Vita mi az erkölcstelen viselkedés a szerelemben


12/1.

Tudatos tervezés

Életvitel, életvezetés

Felelősségtudat erősítése

Egymás tisztelete

Személyközi kompetenciák

Társas kommunikáció


Gazdasági, genetikai alapok

Családalapítás, családtervezés

Hagyományos családmodell

Nyugati keresztyén kultúra kritériumai

Előadás - humángenetika

A vallás és a házasság - beszélgetés

Személyes élmények és vélemények megvitatása

Saját jövőkép felvázolása



12/2.

Együttérzés képessége

Anyanyelvi kommunikáció

Felelősségvállalás

Tolerancia

Kompromisszumkészség

Személyközi és szociális kompetencia


A család szerepe, jelentősége az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában

Az idős családtagokkal való kapcsolattartás

Együttműködés a családtagokkal

Az idős családtagok támogatása

Beszélgetés, mikor látogatták meg a nagyszülőket

Szerepjáték, fordított szerepek

Irodalmi és filmélmények

Személyes példák


12/3.

A kockázatok felmérése

Választás és döntés képessége

Tudatos és felelős gondolkodás

Ismeretek megszerzése iránti igény erősítése


Az alapvető szolgáltatások megismerése

Az igények kielégítésének ésszerű késleltetése

Költségvetési javaslat 

Kölcsön felvétel, szerepjáték

Internetes tájékozódás

Szakirodalom ajánlása


13-14/1.

Konfliktuskezelési technikák

Érvelés képessége

Empátia, kompromisszumkészség erősítése

Vitakultúra

Döntési képesség

Személyközi és szociális kompetenciák


A családban előforduló különböző konfliktusok elemzése

Szerepjáték, szülő – gyerek konfliktus

Helyzetgyakorlatok

Vita a játék után



13-14/2.

Önismeret

Felelősségvállalás

Tudatos magatartás, tervezés

Életvitel, életvezetés

 

Szexuális kultúra

Erkölcsi értékek tudatosítása, kialakítása

Fogamzásgátlás módjai, vetélés veszélyei

Felelősségteljes párkapcsolat jelentősége beszélgetés, tapasztalat alapján

Nőgyógyász válaszol

Szakirodalom, könyvismertető


13-14/3.

Elődök tisztelete

Ünnepek hagyományok ápolása

Egymás iránti tisztelet


Családi hagyományok, ünnepek

Rokoni kapcsolatok

Családtörténet

Ismeretközlés, hogy alakultak ki az ünnepek

Összeírni a családi ünnepeket és azok eredetét

Személyes beszámolók családi hagyományokról, hagyományos ünnepekről

Példaképek gyűjtése a családban

 


Testi és lelki egészségre nevelés 


Célok és feladatok 


Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára.

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

 

Fejlesztési követelmények 

Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.

Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.

Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra



TÉMAKÖR: TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS


Témák:

egészséges életmód és életvitel

a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Anyanyelvi kommunikáció

Szociális kompetencia

Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége


A megfelelő napirend kialakítása.

A pihenés fontossága.

Beszélgetés

Napi-és hetirend tervezése (órarendek és délutáni elfoglaltságok)


9/2.

A test és a lélek kölcsönhatásának tudatosítása

Önmagunkkal való törődés képessége

Rendszeresség, kitartás


A napi testmozgás és a testi-lelki egészség kapcsolata. Adrenalin-bomba.

Tapasztalatok megosztása

Kapcsolódó cikkek, tanulmányok gyűjtése, ismertetése

Gyakorlati alkalmazás (futás)


10/1.

Társas befolyások kritikus szemlélete, kontrollja

Felelősségvállalás

Helyzetfelismerés


Káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek, függőségek.

Külső előadó

Filmvetítés

Kapcsolódó törvények összegyűjtése, ismertetése

Alkoholszonda, drogteszt bemutatása


10/2.

Természettudományos kompetencia

Életviteli kompetencia

Nyitottság, érdeklődés az új dolgok felé

Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége


A betegségek megelőzése, betegápolás.

Alternatív gyógymódok.

Saját élmények ismertetése

Külső előadó

Egyéni kutatómunka

Beszélgetés, vita 


11/1.

Felelősségvállalás magunk és mások iránt

Önmagunkkal és másokkal való törődés képessége

Kritikai gondolkodás


„Súlyos” problémák: túlsúly, anorexia, fogyókúra. ”Népbetegségek”.

Külső előadó

Különböző étrendek bemutatása

Testtömeg-index

Kalóriatáblázat


11/2.

Szociális és életviteli kompetencia

Nyitottság az újszerűségek iránt

Test és lélek kölcsönhatásának tudatosítása


Rekreáció és wellness.

Relaxációs technikák kipróbálása

Wellness kínálatok megismerése

Tapasztalatok megbeszélése



12/1.

Stresszhelyzetek felismerése

Problémakezelés, megoldás

Felelősségvállalás

A stressz pozitív és negatív hatásainak felismerése


A stressz és a sport (feszültségszabályozás és az agresszió megelőzése, levezetése).

Tapasztalatok megosztása

Filmvetítés

Stressz teszt

Lazító gyakorlatok bemutatása


12/2.

Szociális és életviteli kompetencia

Természettudományos kompetencia

Információkezelés és felhasználás


Egészségünk megóvása: önvizsgálat, szűrővizsgálatok.

A túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatásai.

Otthon használható eszközök bemutatása (vérnyomás- és vércukorszint mérő)

Külső előadó

Filmvetítés

13-14/1.

Információkezelés és felhasználás

Problémakezelés, megoldás


A kábítószer fogyasztás háttértényezői (család, társaság, stb.).

Prevenció.

Filmvetítés (felmérés Szegedi Szabadegyetem)

Beszélgetés, vita

Külső előadó


13-14/2.

Gyors helyzetfelismerés

Együttműködés

Döntési képesség,

Problémamegoldás

Kommunikációs lehetőségek felismerése és alkalmazása


Felelősség, teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén.

Elsősegélynyújtás, önmentés.

Filmvetítés

Gyakorlati bemutató

Az elsősegélynyújtás gyakorlása

 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség


Célok és feladatok 


A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. 

A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. 

Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

 

Fejlesztési követelmények 

Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra


TÉMAKÖR: FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG


Témák:

társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

önkéntes feladatvállalás másokért

összetartás és együttérzés

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Szociális és életviteli kompetencia

Szociális érzékenység

Együttműködés

Állampolgári ismeretek


„Te is más vagy, te sem vagy más” – a mindenkit korlátozás nélkül megillető emberi (és gyermeki) jogok  

Közösségépítő játékok, melyek a hasonlóságok, azonosságok szemléltetését teszik lehetővé

Kooperatív technikán alapuló, együttműködést elősegítő feladatok

Meglévő ismeretek rendszerzése

Irányított beszélgetés

Tanulói kiselőadás


9/2.

Szociális érzékenység

Empátia

Előítéletek felismerése, kezelése

Tolerancia

Együttműködés

Állampolgári ismeretek


A hátránnyal élők fogalma.

A közösségi szolgálat és önkéntesség fogalma.

Az önkéntesség társadalmi szerepe.

 

Meglévő ismeretek rendszerezése

Kutatómunka, tanulói kiselőadás

Irányított beszélgetés, vita

Szituációs játék a drámapedagógia eszközeivel

Helyzetgyakorlatok

Projektmunka – figyelemfelhívó plakát készítése


10/1.

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Társadalmi sokszínűség elfogadása

Előítélet mentesség

Empátia

Anyanyelvi kommunikáció


Magánérdek, csoportérdek, közérdek (társadalmi normák és elvárások).

Előítélet – előítélet mentesség.

A fogyatékkal élők - Szegregáció és/vagy integráció

Irányított beszélgetés, vita, érvelés

Saját élmény bemutatása

Tapasztalatgyűjtés (érzékszervek korlátozása, közlekedés elsötétített szobában, tájékozódás labirintusban bekötött szemmel) 

Tanulói kiselőadás

Közös filmélmény és feldolgozás (pl. Vak szerelmek, Szemünk fénye)


10/2.

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Együttműködés

Szolidaritás


Önkéntes munka a környezetalakításért.

Irányított beszélgetés, vita

Kollégiumban végezhető környezetalakító tevékenységek felkutatása 

Önkéntes munka lehetőségei, területei,

külföldi példák

Ötletbörze

Egyéni és kiscsoportos felajánlások

Kutatómunka az önkéntes munka lehetőségeiről a lakókörnyezetben

Tanulói kiselőadások – pl. önkéntes munka szerepe az árvízi védekezésben


11/1.

Több csatornás információk szerzése

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Tudatos gondolkodás és magatartás képessége

Együttműködés képessége


Az önkéntesség előnyei (továbbtanulásban, új szakmák megismerésében, munkatapasztalatban, új emberekkel való megismerkedésben)

Irányított beszélgetés, érvelés

Projektmunka - faliújság készítése az Önkéntesek nemzetközi napján

Kutató munka – tanulói kiselőadás


11/2.

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Generációk közti megértés

Helytállás eddig nem tapasztalt helyzetben

Szolidaritás

Együttérzés képessége

Segítőkészség


Emberközpontúság.

Közösségi szolgálat idős emberekért.

Kommunikáció idős emberekkel.

Irányított beszélgetés, vita

Személyes tapasztalatok megbeszélése 

Családi élmények felidézése az idősebb családtagok gondozásában

Helyzetgyakorlat


12/1.

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Empátia

Együttműködés

Többcsatornás információk

szerzése

Helytállás eddig nem tapasztalt helyzetben

Anyanyelvi kommunikáció


Halmozottan hátrányos helyzet jelentése.

Hátránykompenzáció.

Támogató lehetőségek a kollégiumban lakó HHH gyerekek részére.

A felelősség kérdése.

Szabadság, szándék, tett, következmény, felelősség.

Kórházi önkéntesség.

Személyes tapasztalatok megbeszélése 

Családi élmények felidézése az idősgondozásban

Irányított beszélgetés

Lehetséges támogató tevékenységek összegyűjtése a kollégiumban lakó HHH diákok számára - ötletbörze

Tanulópárok felállítása, egyéni felajánlások

Tanulói kiselőadások - kórházi önkéntes munka lehetőségei középiskolás korban

Látogatás szervezése pl. a gyermekklinikára – meseszolgálat felajánlása


13-14/1.

Többcsatornás információk szerzése

Szociális érzékenység

Felelősségvállalás

Szolidaritás

Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt


Lehetőségek és cselekvés.

A másokért való felelősségvállalást elősegítő mozgalmak, civil szervezetek megismerése, velük való kapcsolatfelvétel lehetőségei

Globális környezeti problémák az önkéntesség tükrében.

Nemzetközi mozgalmak.

Külföldi önkéntes munka vállalásának lehetőségei.

Kutatómunka, tanulói kiselőadások

Látogatás a szegedi Önkéntes Központba

Regisztráció önkéntesként

„Önkéntes dokumentum-portrék” – dokumentumfilmek megtekintése, értelmezése, megvitatása

(pl. Külvárosi hősök, Dékány Ilona)

Irányított beszélgetés, vita, érvelés

Tanulói kiselőadások

Önálló kutatómunka

 

Fenntarthatóság, környezettudatosság


Célok és feladatok 


A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. 

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. 

Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

 

Fejlesztési követelmények 

Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. 

Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. 

Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra


TÉMAKÖR: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG


Témák:

a természet és az emberi környezet egymásra hatása

természeti erőforrásaink védelme

ipari termelés és a környezet védelme

'gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan'

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Élhető környezet kialakítása a kollégiumban

Tudatos gondolkodás

Felelősségvállalás


Külső, belső környezetünk ápolása, takarítása, hulladékkezelés, és gyűjtés.

Közös tudatos környezetápolás, közös takarítás

Kertápolás

Lombgyűjtés, fametszés


9/2.

Környezettudatosság

Szociális és állampolgári kompetencia

Többcsatornás információk

Szerzése

Együttműködés képessége


Mit tehetünk környezetünkért? 

Szemét, hulladékgyűjtés a kollégium egész területén, és annak szakszerű tárolása.

Heti, illetve napi rendszerességgel gyűjtjük a működésünk során keletkező hulladékot, azt megfelelő helyen és módon tároljuk.

A szemét című film megtekintése

Előadás, beszélgetés


10/1.

Fogyasztási-, és működési tevékenységek

Pozitív szokások erősítése

Környezettudatos gondolkodás


Talaj-, levegő-, vízszennyezés problematikája. Megelőzés, kármentesítés.

Adatgyűjtés: Ózon pajzs károsodása

Előadás

Beszélgetés szakértővel a témáról.

Személyes példák gyűjtése

Beszélgetés, vita




10/2.

Kapcsolati rendszer a környezetvédelemben

Tudatos gondolkodás és választás képessége

Felelősségvállalás

Állampolgári kompetencia

Szolidaritás

Egyéni és közösségi érdekek összehangolásának képessége


Környezetbarát termékek vásárlása.

Csomagoló anyagok.

Műanyagok, és megsemmisítésük problémája. Környezetre ártalmas anyagok, veszélyes anyagok.

Adatgyűjtés: 

Környezeti katasztrófák, a világban, hatásaik a közelmúlt tükrében

Beszélgetés szakértővel a témáról

Termékbemutató

Kérdőív kitöltése, eredmények elemzése

Szelektív hulladék gyűjtőhelyek keresése a kollégium, illetve a lakóhely környékén

11/1.

Környezetkímélő magatartás

Egyén felelősség

Szabálykövetés

Vitakészség


A mindennapi életben előforduló környezetszennyezések kritikai megbeszélése, felkészítés a felelősségteljes környezetvédelemre, a környezetvédelmi előírások alkalmazása

Adatgyűjtés: A környezetvédelem

megvalósulása Szegeden.

Beszélgetés

Vita


11/2.

Energiaféleségek, energia fogyasztás megismerése, helyes használata.

Matematikai kompetencia

Tudatos gondolkodás és magatartás


A megújuló-, és a nem megújuló energiaforrások tulajdonságai, használhatóságuk, és azok következményei.

Globális felmelegedés

Túlzott energia fogyasztás hatása az élővilágra.

Előadás

Filmnézés

Beszélgetés

Képek gyűjtése

Plakátgyűjtés

Plakátok készítése


12/1.

Nemzeti, környezeti értékeink ismerete, és megbecsülése

Jogszabályismeret, szabálykövetés

Hazaszeretet erősítése

Digitális kompetencia


Magyarország természetvédelmi jogszabályai. Természetvédelmi parkjaink.

A magyar fauna, és flóra sajátosságai.

Adatgyűjtés: Nemzeti parkjaink

Filmvetítés, szakkiadványok bemutatása

Beszélgetés

Előzetes internetes jogszabálykeresés


12/2.

Globális környezeti hatások ismeret, értékelése

Természettudományos kompetencia

Tájékozottság és információk iránti igény erősítése

Problémaérzékenység


Globalizáció a környezetvédelemben. 

Környezeti szennyezések, katasztrófák.

Filmvetítés

Előadás

Beszélgetés

Vita

Képek gyűjtése

Környezetszennyező hulladékok gyűjtése a közvetlen környezetünkből


13-14/1.

Felelősségteljes gondolkodás

Felelősségteljes tevékenykedés kialakítása a bennünket körülvevő egészséges világunkért

Környezettudatosság

Kritikus gondolkodás


Hogyan valósítható meg az élhető környezet kialakítása rövid-, és hosszútávon egyaránt.

Gondolkodásmódunk alakítása.

Adatgyűjtés: a szmog fajtái, kialakulása, veszélyei

Előadás

Beszélgetés

Vita


013-14/2.

Felelősségteljes gondolkodás és magatartás kialakítása a bennünket körülvevő egészséges világunkért, amely egyben élhető jövőnk záloga.

Önálló információszerzés és feldolgozás

Anyanyelvi kommunikáció


A tanulók saját környezetükből vett és feldolgozott témán keresztül bemutatják élővilágunk állapotát.

Előzetes gyűjtőmunka

Egyéni, és csoportos beszélgetések, véleménynyilvánítások.

 

Pályaorientáció


Célok és feladatok 


A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. 

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. 

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. 

Fejlesztési követelmények 

Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. 

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.

Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra



TÉMAKÖR: PÁLYAORIENTÁCIÓ


Témák:

tevékenységek és szakmák jellemzői

különféle életpályák bemutatása

a munka világa és jellemzői

továbbtanulási lehetőségek

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Sikerkezelés és kudarctűrés

Erősségek és gyengeségek felismerésének és kezelésének képessége

Önismeret

Önfejlesztés

Tájékozódás az értékek világában. 


Test és lélek kapcsolata.

Egyéniség, karizma, stílus.

Médiaveszélyek, sztárcsinálók. 

Csoporton belüli beszélgetés

 Előzetes egyéni, vagy kiscsoportos gyűjtőmunka 

Saját és ismert emberek fotóinak elemzése (népszerű csúnya emberek, boldogtalan szépségek)

Vida Lajos – Kósáné Ormai Vera: Milyen vagyok? (Kérdőív) – Hogyan értékelik magukat a diákok.

Emberi tulajdonságok számbavétele

Táblázat készítése 


9/2.

Anyanyelvi kommunikáció

Együttműködési készség

Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.

Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.


Az emberi kapcsolatok (barátság, tan ár-diák viszony.)

A kapcsolódás formái és módjai. (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet, nyitottság, gyávaság-bátorság, féltékenység stb.).

Nonverbális üzenetek.

DVD film megtekintése. (pl. Kipurcant a bébicsősz)

Személyes és olvasmányélményekből, filmekből, más műalkotásokból vett példák segítségével zajló vita, közös értelmezés 

Szólások, közmondások, aforizmák gyűjtése a témával összefüggésben. 

Testbeszéd megfigyelése szituációs játék közben, elemzés. 

Rövid fogalmazás készítése: 

Ilyen szeretnék lenni!

Megvalósításhoz és a végrehajtáshoz szükséges tettek.


10/1.

Gondolatok és érzések kifejezésének, értelmezésének képessége. 

Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket.


Viselkedés különböző szituációkban, környezetben, szűkebb és tágabb közösségben. 

A kapcsolatok, mint értékek.

Helyzetgyakorlatok 

Némajáték 

Ki, mit látott ki, mit gondolt.

Beszélgetés és gyűjtőmunka 

(Irodalomból ismert példák.)

Kapcsolatok és kapcsolódás formái, módjai.

Hogyan jönnek létre kapcsolataink


10/2.

Különböző társadalmakban elfogadott viselkedési szabályok ismerete.

Legyen képes a másik ember személyiségének megértésére és tiszteletére

A vita művészetének elsajátítása.


Különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei – kitekintés a nagyvilágba.

A tolerancia kérdése.

Protokoll ismeretek – nemzetközi érdekességek.

Ottlik Károly – Protokoll könyv

Vitatkozás tudománya, mikor jelent meg, rövid történelmi áttekintés. (Gyakorlati retorika című könyv alapján) Disputa.


11/1.

Életpálya-építési kompetenciák.

Stratégiai szemléletmód. Személyes erősségek és gyengeségek felismerése.

Legyen képes felismerni saját képességeit és kipróbálni azokat a valóságban.

Döntésképesség erősítése, javítása


Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.).

A népszerű és a kevésbé népszerű szakmák.

Beszélgetés: Milyen szakma, foglalkozás áll hozzánk a legközelebb?

Teszt, kérdőív, felmérés. 

Pályaismereti TOTÓ

Okos szokások 138. oldal


11/2.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

Vállalkozói kompetenciák

Információkezelés.

Informatikai kompetencia


Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret, dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban.

Hazánk felsőoktatási rendszere, a Bolognai rendszer sajátosságai.

Érettségi utáni szakképzés

Előadás: Milyen szakmák, foglalkozások léteznek? 

Irodalom: FEOR – Foglalkozások Egységes Országos Rendszere 

Beszélgetés: Mi a különbség a hivatás és a foglalkozás között? 

Az internetes tájékozódás 

Felvi.hu weboldal kezelése.

Pályaorientációs tréning meghívott előadókkal.

12/1.

Változások, újítások elfogadása, alkalmazása.

Kompetenciák változására, fejlesztésére való hajlandóság.

Vállalkozói kompetenciák!

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.


Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

Továbbképzés, átképzés, felnőttképzés, önképzés.

A munkavállaló jogai, kötelességei.

Alkalmazott vagy vállalkozó?

Beszélgetés: A folyamatosan változó világ mindig új követelményeket állít elénk. Példák és lehetőségek gyűjtése a médiából, internetről, az otthoni környezetből 

Az önképzés területei és lehetőségei – gyűjtőmunka. 

Az Europass önéletrajzírás. szabályai.

Volt kollégisták visszahívása, tapasztalataik meghallgatása.

Alapvető dokumentumfajták megismerése, elemzése (pl. munkaköri leírás, koll. szerződés, munkahelyi szabályzatok stb.)


12/2.

Önbizalom, önkritika

Együttműködési készség, alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése

Digitális kompetencia

Kreativitás

Kritikai gondolkodás


Az álláskeresés folyamata és technikái.

Álláshirdetések, állásinterjúk.

Álláskeresés külföldön.

Az álláskeresés buktatói.

Előadás

Külső előadó a Munkaügyi központból

Az álláskereséssel foglalkozó szakirodalom áttekintése, szemelvények (pl. Telkes József: Állásvadászat).

Az internetes lehetőségek megismerése, előnyök és hátrányok elemzése

Az önéletrajzírás

Helyzetgyakorlatok: Gyakori szituációk eljátszása, gyakorlása 

Illem-teszt álláskeresőknek

Álláshirdetések elemzése.



13-14/1.

A változásokra való pozitív reagálás képessége

Kommunikációs és metakommunikációs képességek

Személyközi kompetencia

Motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit erősítése

Tárgyalókészség

Anyanyelvi kommunikáció

Digitális kompetencia

 

Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót.

Az első munkahely az utolsó is?

A munkahelyváltás szükségessége. A jó hirdetés megfogalmazása.

Mit tartalmazzon a munkaszerződés?

Szakmai önéletrajz készítésének gyakorlása előzetes példák alapján

A felvételi beszélgetéseken alkalmazott tárgyalási technikák sorba vétele, gyakorlása

Kérdőív kitöltése 

Beszámoló saját élményekről 

Állásbörzén való részvétel

Álláskereső hirdetések írása – közös értelmezés, elemzés.

Szerepjáték – állásinterjú




13-14/2.

Életpálya-építési kompetenciák.

Vállalkozói kompetenciák.

Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.

Sikerorientált gondolkodásmód.

Önismeret, önértékelés, önbizalom.

Kockázatok felmérése és vállalása.


Milyen okok kényszeríthetnek minket a pályamódosításra (nagyobb kereset, karrier, saját tervek megvalósítása stb.)?

Rosszul választottam 14/19 éves koromban? Nők és a karrier.

Beszéljünk a hivatástudatról!

Projektmunka: Karriertervek készítése.

Élethosszig tartó tanulás felismerése. (Napjaink munkaerőpiaca, Európai Uniós törekvések – felnőtt nevelés, felnőttoktatás, átképzés.)

Interjúra való felkészülés (videófelvétel – annak elemzése – visszacsatolás, korrekció)



Gazdasági és pénzügyi nevelés


Célok és feladatok 


A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. 

Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. 

Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

 

Fejlesztési követelmények 

Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.

Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 3 óra



TÉMAKÖR: GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS


Témák:

a gazdaság működésének alapjai

a családi gazdálkodás

munka, fogyasztás és gazdálkodás

pénzkezelés technikái

vállalkozás és kockázat

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Ismerje meg a gazdaság működésének alapjait

Ismerje meg a társadalmi és a gazdasági problémák kialakulásának okait

Tudatos és kritikus gondolkodás képessége

Felelős döntés képessége


A gazdaság működésének az alapjai

- Szükségletek

- Termelés

- Fogyasztás kölcsönhatása

A fogyasztói társadalom jellemzői

Új ismeretek nyújtása, meglévő ismeretek bővítése, rendszerezése

Előadás

Példák a szükséglet termelés fogyasztás folyamatára

Reklámok bemutatása, elemzése, személyes példák megbeszélése

Beszélgetés

Vita

Kérdőív kitöltése, és elemzése


9/2.

Legyen tisztában a gazdasági élet szereplőivel

Döntésképesség

Kritikus gondolkodás

Felelősségvállalás

Anyanyelvi kommunikáció

Vitakészség


Gazdasági élet szereplői

Háztartások  

Vállalkozások,

Nonprofit szervezetek,

Az állam,

Külföld

A különböző döntések hogyan hatnak a gazdasági élet szereplőinél

Előadás

Példák a helyes és a helytelen döntések során kialakult problémák kezelésére

Elemzés

Vita

Helyzetgyakorlatok

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában folyóirat, vagy internet segítségével

Könyvajánló

Gazdasági témájú újságok, tv-műsorok

gyűjtése, bemutatása


10/1.

A diák tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának a módszereit

Digitális kompetencia

Matematikai kompetencia


A háztartás gazdálkodása

- Fogyasztói döntések

- Háztartások bevételei

- Háztartások kiadásai

- Befektetési döntések.

A háztartások, mint fogyasztók

A háztartások, mint megtakarítók

Befektetési lehetőségek

- Értékpapírok

- Ingatlanok

- Lakás elő takarékosság

Előadás

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Feladatlap - információgyűjtés az internet felhasználásával

A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása


10/2.

Tudatosuljon a diákban a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze

Felelős gondolkodás

Tudatos döntés képessége

Önismeret, önkritika

Digitális kompetencia

 A kölcsön szerepe a háztartások gazdálkodásában

A helyes családi gazdálkodás bemutatása 

különféle családszerkezetben

Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit

Az eladósodás veszélyei 

Előadás

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Feladatlap 

Információgyűjtés az internet felhasználásával

A tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása

Tájékozódás a szakirodalomban

Családi költségvetés készítése, közös elemzés

Személyes élmények gyűjtése. megbeszélése



11/1.

Ismerje meg a diák a pénzintézeti rendszer felépítését, azok főbb tevékenységeit

Tudatos és felelős gondolkodás és döntés képessége

Matematikai kompetencia


Pénzintézeti rendszer felépítése, szerepük a gazdasági életben

- MNB

- Kereskedelmi bankok

Pénzintézeti tevékenységek (betét gyűjtés, hitel kihelyezés)

Fontos fogalmak: EBKM, THM 

Előadás 

Fogalmak meghatározása

Kiscsoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában

Tájékozódás a szakirodalomban

THM számítása példákon keresztül

Banki ismertetők, ajánlatok beszerzése 


11/2.

Különböző pénzkezelési technikák tudatos alkalmazásának képessége

Anyanyelvi kommunikáció

Önbizalom erősítése


Pénzeszközök fajtái (készpénz, bankszámlapénz)

Bankszámlákkal kapcsolatos műveletek

- átutalás, eseti megbízás

- telefon feltöltés

- bankkártya műveletek

- a mobiltelefon a banki műveletek terén

Bankszámlák fajtái (folyószámla, lekötött számla)

Előadás 

Banki átutalásának, csekk kitöltésének, bankkártya használatának a gyakorlása

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában


12/1.

A vállalkozások szerepe a mai gazdaságban

Kockázat vállalás fontossága és annak veszélyei

Tudatos és felelős gondolkodás és döntés képessége


A vállalkozás, mint nyereségorientált szervezetek

Kockázat elemzés, kockázatvállalás jelentősége a különböző döntések meghozatalakor

A profit 

Nonprofit szervezetek jelentősége a fogyasztói társadalmakban

- alapítványok

- egyesületek

- közhasznú társaságok 

Előadás 

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban

Szellemi TOTÓ


12/2.

Ismerje meg a különböző vállalkozási formákat és azok létrehozásának törvényi követelményeit

Több csatornás információk szerzése

Jogszabályismeret, szabálykövetés

Tájékozottság és információk fontosságának felismerése

Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.


A vállalkozások csoportosítása 

- Tevékenységi kör

  - termelő vállalatok

  - Kereskedelmi vállalatok

  - szolgáltató vállaltok

- Tulajdonforma

   - állami

   - szövetkezeti

   - magán vállalatok

- Társasági forma szerint.

   - egyéni vállalkozások

   - társas vállalkozások

A vállalkozás létrehozásának személyi követelményei, törvényi előírásai

Előadás 

Ismeretek bővítése

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban

 

12/3.

Ismerje meg a ma Magyarországon használt legelterjedtebb vállalkozási formákat

Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia

Sikerorientált magatartás

Tudatos döntés képessége

Kritikus gondolkodás


Egyéni vállalkozás

Társas vállalkozások

Korlátolt felelősségű társaság

Betéti társaság

Részvénytársaság

Előadás 

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban, tájékozódás az interneten

Jogszabálykereső használata


13-14/1.

A vállalkozás alapítása és megszüntetése

Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia

Tudatosság és felelősség


Vállalkozás alapítása saját vagy idegen forrásból 

A vállalkozás bevételei - A vállalkozás kiadásai

A vállalkozás kötelezettségei

A munkavállalók

A vállalkozás kockázatkezelése 

 Előadás 

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban


13-14/2.

Tudatosság és felelősség

Tájékozottság és információk fontosságának felismerése


A gazdasági élet szabályozásának lehetőségei a XXI: században

A vállalti verseny szabályozása 

- Szabad verseny

- Monopóliumok

- Az állam gazdaságszabályozó szerepe a mai piacgazdaságban

 - Adók

 - Járulékok

 - Támogatások

 - Gazdasági életet szabályozó törvények

Előadás 

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban


13-14/3.

Öngondoskodás fontosságának felismerése

Életpálya-építési kompetenciák.

Stratégiai szemléletmód.

Alkalmazkodó készség és rugalmasság erősítése.


Az öngondoskodás lehetőségei és fontossága Megtakarítások

- Nyugdíjpénztárak

- Egészségpénztárak

- Önsegélyező pénztárak

- Lakás elő takarékosság

- Bankbetétek

Előadás 

Kis csoportos vagy egyéni előzetes felkészülés az adott témában 

Tájékozódás a szakirodalomban

 

Médiatudatosságra nevelés 


Célok és feladatok 


A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. 

A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. 

A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

 

Fejlesztési követelmények 

Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.  

Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.  

Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. 

 

Időkeret: 

  9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 1 óra

11. évfolyam 1 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra






TÉMAKÖR: MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS


Témák:

a média társadalmi szerepe

a reklám és a fogyasztás összefüggése

a médiatartalmak és a valóság összefüggése

az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség

a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

Évf.

Fejlesztési terület

kompetenciák

Tartalmak

Javasolt tevékenységek, módszerek, eszközök

9/1.

Olvasáshoz kötődő attitűd erősítése

Anyanyelvi kommunikáció

Információkezelési készség


Hagyományos média – napi- és hetilap, folyóirat, rádió, televízió.

Olvasási szokások, tapasztalatok ismertetése

Népszerű rovatok összegyűjtése

TV műsorok szelektálása


10/1.

Digitális kompetencia

Információkezelési készség

Az internet és az elektronikus kommunikáció használata által nyújtott lehetőségek felismerése


Elektronikus média. 

Internet, internetes keresők.

Ismeretszerzés gyakorlása

Filmvetítés (Szegedi Szabadegyetem előadás)

Szokások ismertetése

Összehasonlítás (könyvtár)

e-book használata

www.mediatudor.hu


11/1.

Kritikai gondolkodás

Felelősségvállalás

Döntési képesség

Médiatudatosság


Médiatartalmak és a valóság (szenzációhajhász címek, reklámok).

Az információk valódiságának ellenőrzése.

Példák ismertetése

Mi lehet a cím mögött, mi legyen a címe (játékos vetélkedő)

Filmvetítés, vita


12/1.

Világháló biztonságos és felelős használata

Állampolgári kompetencia

Szabálykövetés


Jogszabályok, etikai előírások. Adatbiztonság.

Gyűjtőmunka

Előadás

Filmvetítés


13-14/1.

Felelősségvállalás

Döntési képesség

Problémakezelés és megoldás


Internet- és játékfüggőség.

Beszélgetés

Külső előadó

Kiselőadás tartása

 


7.7. A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek a gyermekvédelem területén


- A védelemre szoruló tanulók teljes körének ismerete

- A veszélyeztetettség okainak és típusainak feltárása 

- Háttér információk gyűjtése

- Egyéni beszélgetések

- Az együttműködés erősítése a gyermekvédelmi intézményekkel és az erre szakosodott civil szervezetekkel 

- Rendszeres konzultáció a kapcsolódó szervezetekkel

- Intézmény bemutatása

- Konzultációk a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségének és

- módozatainak megbeszélésére

- A veszélyeztetett tanulók fokozott védelme

- Kapcsolatfelvétel- és tartás a veszélyeztetett tanulók szüleivel, iskoláival és a lakóhelyük szerint illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel

- Konzultációk

- Családlátogatás, környezettanulmány

- Szükség esetén pszichológus alkalmazása

- A nevelőtanárok felkészítése és segítése a veszélyeztetett tanulókkal való

- speciális feladatokra

- Továbbképzések

- Szakértők, külső segítők bevonása

- A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek a hátrányos helyzetű tanulók esetében 

- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozás

- A HH és HHH tanulói kör meghatározása a tanévek elején

- A jelentkezési lapok áttekintése

- A hátrányos helyzetet leginkább meghatározó tényezők lokalizálása

- Hátránykompenzációs stratégia kidolgozása

- Nevelőtestületi megbeszélések

- Segítségnyújtás az egyéni „kitörési stratégiák” kidolgozásában

- A csoportvezető pedagógusok kiemelt szerepének, felelősségének erősítése

- Személyes tanácsadás

- Szülőkkel, osztályfőnökkel való együttműködés

- A fokozott gondoskodásra szoruló tanulók támogatása

- A HH és HHH tanulók közé nem sorolható, de aktuális élethelyzetekből adódóan „rászorultnak” tekinthető kollégisták segítése

- Információk nyújtása a kollégistáknak, a szülőknek és a pedagógusoknak a kollégium, illetve az intézmény egészének ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, a kollégiumon, iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről. 

- Rendszeres kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások. 


7.8. Hátrányos helyzetű és speciális célcsoportokba tartozó tanulók fejlesztése


Kollégiumunkban fel kell készülni arra, hogy az esélyegyenlőség biztosításának elve alapján, ill. a kedvezőtlen társadalmi mozgások következtében megnövekedik azoknak a tanulóknak a száma, akik az átlagostól eltérő bánásmódot, fejlesztést igényelnek.

A legfontosabb, kiemelt fejlesztési területek: 

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez szükséges feltételek kialakítása

Az SNI tanulói kör feltérképezése

Felkészülés a SNI tanulókkal való foglalkozásra

A tolerancia, a „másság” elfogadásának és tiszteletben tartásának fejlesztése

Egyéni és kiscsoportos beszélgetések

A diákok fokozott bevonása a közösségi tevékenységekbe 

A nehezen beilleszkedő tanulók segítése

Szülőkkel történő szoros együttműködés

Szükség esetén pszichológus segítségének igénybevétele

Az egyéni viselkedés és a közösségi elvárások egyeztetése

Csoportfoglalkozások

Tanulás-támogatás, tanulás-irányítás fejlesztése 

A tanulás tág értelmezése magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A kollégiumi tanulást egyrészt az iskola által irányított tanulási folyamat kollégiumi részének tekintjük, ezen túl azonban beleértjük a kollégium által szervezett és irányított ismeretközvetítést, továbbá a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is.

A tanulástámogatás, tanulásirányítás hagyományos területei:

Az iskolai órákra való rendszeres felkészülés, felkészítés biztosítása

A napi felkészülés, felkészítés általában differenciált szilenciumi rendszer keretében (az iskola, ill. a szaktanárok által megadott feladatok, útmutatások, követelmények alapján) történik. A differenciálás alapja mindenekelőtt, a tanulmányi teljesítmény havi értékelése, de a tanulók rendszeres vagy alkalmi (egyeztetett) elfoglaltságait is figyelembe vesszük.

A felzárkóztatás kiinduló pontja a tanulási problémák feltárása, a tanulási zavarok, kialakult hátrányok, gátló tényezők feltérképezése. Ezek alapján biztosítjuk a hatékony, egyénre szabott szaktanári támogatást és segítséget a lemaradóknak. Alapvető eszköz a tanulás eredményes módszereinek, technikáinak megtanítása, gyakoroltatása. Szükség esetén speciális felzárkóztató, felkészítő programokat indítunk ill. szervezünk. A felzárkóztatásban, korrepetálásban sok esetben részt vesznek a diákok is, tanulópárok és kiscsoportos együttműködés keretében segítenek egymásnak.    

Az iskolai műveltségterületeken túli ismeretkörök elsajátításának segítése, tehetséggondozás

Speciális ismeretkörökben történő (rendszeres) oktatás (pl. úszásoktatás, gépjárművezetés stb.).

Háziversenyek, pályázatok szervezése, indítása, meghirdetett tanulmányi és műveltségi versenyeken, pályázatokon való részvétel segítése, támogatása felkészítéssel, eszközbiztosítással stb.

Az illeszkedő tematikus csoportfoglalkozások

A kollégium által szervezett ún. csoportfoglalkozások jelentős hányada olyan tematikus foglalkozás, melyek az ismeretbővítést, a pozitív tanulási, művelődési, tájékozódási attitűd kialakítását és megerősítését, a kreativitás fejlesztését (is) szolgálják, és ezek által fejlesztik a különböző kompetenciákat. 


7.9. A nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai


A kollégiumi nevelőmunka folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk a határokon túli magyar tanulók helyzetének. A nemzetiséghez tartozó, valamint a határokon túlról érkező diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük az anyaországban való tájékozódásukat. Az ünnepségekhez kapcsolódóan, és egyéb előre szervezett programjainkon, estjeinken lehetőséget biztosítunk kulturális hagyományaik bemutatására, ápolására, kultúrájuk megőrzésére A nemzeti kisebbséghez tartozó diákjaink kollégiumi nevelésének feladata az is, hogy a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megteremtődjenek, megmaradjanak. Célunk, a nemzeti kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének a segítése, a kisebbségi nyelv tanulása, ápolása. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának, ezt kollégiumunkban is kiemelt feladatként kezeljük. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és - megtartó erő.

7.10. A kollégiumi hagyományok és továbbfejlesztésük


Kollégiumunk biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat, formálódó hagyományokat. 

A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. 

Kollégiumunkban folyamatosan szervezünk különböző szintű és színvonalú rendezvényeket, amelyeket később igyekszünk feleleveníteni, ápolni, mert hagyományok nélkül egy közösség nem él igazi életet. 

Ezek egyrészt erősítik a csoporthoz, a közösséghez való tartozást, másrészt segítik a tanulók beilleszkedését, erősítik kötődésüket az intézményhez, hozzájárulnak identitástudatuk kialakulásához. 


Hagyományos rendezvényeink:

o megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, nemzeti évfordulókról, megemlékezünk névadónk születése és halála évfordulójáról,

o gyakori a helyi művelődési intézmény rendezvényeinek látogatása,

o a kollégiumi ismerkedési est,

o a Mikulás-est, a műsoros karácsonyi ünnepség, a nőnapi megemlékezés,

o részt veszünk a területi és megyei szavalóversenyeken, műveltségivetélkedőkön,

o fél-évente zenés táncestet, discot rendezünk,

o előadások külső előadókkal, filmvetítésekkel,

o évente két alkalommal tartunk kollégiumi közgyűlést.

o Házi sportbajnokságok (foci, asztalitenisz, sakk) 

o ifjú kollégisták „avatása”, 

o Karácsonyi és Húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves technikák kreatív foglalkozása meghívott szakember útmutatásai szerint.


A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén (elnök, titkár, sportfelelős, tanulmányi felelős, kultúrfelelős stb.) részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. 

Azért, hogy rendszeresen megtartott rendezvényeink az elkövetkezendő években valódi hagyományokká váljanak fontos feladatunk, hogy a diákönkormányzat és a csoportközösségek nagyobb részt vállaljanak és kapjanak a tervezésben és szervezésben.

Rendezvényeink fejlődő átalakulása javarészt attól függ, hogy diákjaink mennyire érzik azokat magukénak.


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

5. A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 


5.1. A kollégiumra vonatkozó általános szabályok

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya: 

A kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata a kollégiumra vonatkozó általános jogszabályi előírások mellett, a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvényben leírtak és a végrehajtásról kiadott 20/2012. számú EMMI rendelet alapján a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint készült. 

A SZMSZ kidolgozása során figyelembe vettük az Alapprogramnak a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. Rendeletben foglalt módosításokat.

Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba. 

 

5.2. A kollégium adatai


Neve: 

Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskolája és Garabonciás Kollégiuma


Címe:

 A kollégium 2 telephelyen működik: 6782 Mórahalom, Kölcsey út 1/b és 6782 Mórahalom, Röszkei út 48. szám. 

A kollégium jogállása: az iskolával közös igazgatású, de szakmailag önálló intézmény.


Az intézmény tevékenysége: 

A kollégiumi szállás és nevelés a közoktatásban tanuló diákok részére, hétvégi szállásadás, a képzésben résztvevő felnőttek elszállásolása, kollégiumban elhelyezett sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása/nevelése.

A kollégiumba felvehető maximális gyermek - tanulólétszám: 79 fő.  

 

5.3. A kollégium szervezeti rendszere, irányítása


A kollégium vezetését az iskola igazgatója által kiadott munkaköri leírás alapján a kollégiumvezető látja el.


Kollégium vezető


A kollégiumvezetőt tartós távollétében az ügyeletes nevelőtanáré a döntési jog a hirtelen felmerülő kérdésben.

A nevelőtanárok szakmai munkaközösségeket alkotnak, melyet a munkaközösség-vezető irányít. A munkaközösség-vezető órakedvezményben és pótlékban részesül. A kollégium tantestülete kéthetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. 


 5.4 A kollégiumi közösségei, ezek kapcsolatai egymással


A kollégiumi közösséget a kollégium pedagógusai, a szülők és a tanulók alkotják.


5.4.1. A nevelőtestület


A kollégiumi nevelőtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a jogszabályokban meghatalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályokban meghatározott esetekben. 

A tanév során a kollégiumi nevelőtestület az iskolai értekezleteken kívül kéthetente egy alkalommal munkaközösségi értekezletet tart. A nevelőtestületi értekezletre (tanácskozási joggal) meg lehet hívni a diákönkormányzat illetékes képviselőjét. 


A félévi és a tanévzáró értekezletre minden csoportvezető nevelő beszámolót készít. 

Az intézmény igazgatója, illetve a kollégium vezetőjének feladata az értekezlet levezetése. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.


Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a kollégium vezetője azt indokoltnak tartja.


A kollégiumi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból, a szülőkből és a diákokból munkacsoport alakulhat. Tagjait a kollégiumvezető bízza meg.


5.4.2. Szülői szervezet  


A kollégiumban szülői szervezet nem működik. Amennyiben a szülők ezt igénylik, létre kell hozni. Minden évfolyamnak van egy szülők által választott bizalmija, akiknek véleményét a kollégiumvezető minden őket érintő kérdésben kikéri. 


5.4.3. A tanulók közösségei 


A kollégiumi diákok közösségei a koedukált jellegnek megfelelően- leány és fiú részlegre különülnek el. A tanulók évfolyamonként is külön csoportokba tartoznak. 


a.) Szobaközösségek

A szobaközösségekbe elsősorban az azonos osztályba vagy évfolyamra járó tanulókat kell beosztani. 


b.) Csoportközösségek

Kollégiumi tanulócsoportokba a kollégista tanulók azonos, illetve különböző évfolyamú tanulói tartoznak.

A tanulócsoport vezetése a csoportvezető kollégiumi nevelőtanár dolga. A csoportvezető nevelőtanár felelős a csoport napi és heti rendjének kialakításáért, a nevelőmunka hatékonyságáért és a tanulmányi kötelezettség teljesítéséért.


c.) Kollégiumi Diákönkormányzat (DÖK)

A tanulók és a tanulóközösségek az érdekeik képviseletére önkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti- és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az diákönkormányzat szervezeti és működési rendje a Kollégium Szervezeti- és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. A működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményeztetési jogát. A tanulói közösség élén választott diákvezetők (pl. diákönkormányzati küldöttek) és a diákönkormányzatot segítő tanár áll. A tanulói diákönkormányzat jogosítványait a kollégiumban a Kollégiumi Diákönkormányzat gyakorolja.


d.) Otthongyűlés 

Évente két alkalommal összehívott, teljes kollégiumi létszámmal megszervezett rendezvény.  Az otthongyűlést (kollégiumi közgyűlést) a kollégium munkatervében meghatározott időpontban tartjuk. 

Hatáskörébe tartozik a kollégiumi házirend és napirend véleményezési joga, a DÖK munkatervének elfogadása, és minden, a kollégisták legalább 20 %-át érintő probléma megbeszélése. 


e.) Önképzőkör, szakkör 

Önképzőkört, szakkört hozhatnak létre az azonos érdeklődési körű tanulók (pl. színjátszó-kör, film klub, sakk-kör ...). Előzetesen a kollégium vezetőt értesíteni kell megalakulásáról és a tevékenység jellegéről. A szakköri munka segítéséhez, felügyeletére kollégiumi nevelőtanár jelenléte szükséges. 


 

5.5. A kollégium közösségeinek kapcsolattartása

A kollégiumvezető által megbízott és a választott képviselők útján valósul meg, az iskolai SZMSZ-ben megfogalmazott formák keretei között. 


5.5.1. Kapcsolat a szülőkkel 


A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és a kollégiumban tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. 

Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket (félévenként kétszer) és fogadóórákat tart (minden tanár és nevelő az iskola honlapján közli a sajátját). A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv is rögzíti. A szülői értekezletek után általában fogadóórákat is tartunk. 

Ezen túlmenően valamennyi pedagógus a szülőt a Kréta elektronikus napló útján értesíti a fontos dolgokban. Elektronikus ellenőrző útján értesíti a nevelőtanár a szülőt az iskolai és a kollégiumi eseményekről, a szülői értekezlet és fogadó órákról, a tanítási szünetekről, rendkívüli eseményekről, gyermekét érintő minden fontos tanulási és magatartás beli körülményről (fegyelmező intézkedések – fokozatok – és dicséretekről, stb.). 

A szülő legfontosabb értesítési lehetősége az iskola felé szintén gyermeke elektronikus ellenőrzője. Ide kerülhet beírásra a szülő kérése, tájékoztatása, igazolása, stb. Kiemelkedően fontos kérdésekben a szülő értesítése iktatott levélben történik: bármilyen határozat postai úton kerül továbbításra, igazolatlan hiányzás ügyében értesítés, stb.

A szülők a tanév folyamán négyszer (negyedévente) kapnak részletes írásbeli tájékoztatást gyermekeikről a csoportvezető nevelőtől.

A nevelőtanár minden olyan esetben köteles írásban értesíteni a szülőt, amikor a tanuló a kollégiumi tevékenységében, magatartásában jelentős változást észlel (javulás, ill. jelentős problémák). 

Kollégiumi tanuló igazolatlan mulasztása esetén a kollégium vezető értesíti a szülőt, az illetékes Gyámhatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.



A szülő joga, hogy


megismerje a kollégium pedagógiai programját és házirendjét, 

folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke tevékenységéről, viselkedéséről és fejlődéséről, 

írásbeli javaslatot tegyen, és arra 15 napon belül írásban érdemi választ kapjon,

kollégiumvezetői vagy nevelőtanári engedéllyel részt vegyen kollégium foglalkozáson


A szülő kötelessége, hogy


minden elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért, 

elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola és a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, 

biztosítsa a kollégiumi terítési díj határidőre történő befizetését, és 

tájékoztassa a kollégiumvezetőt a Kréta elektronikus naplón keresztül abban az esetben, ha a gyermeke bármilyen ok miatt nem tud a kellő időben visszaérkezni a kollégiumba (betegség, családi okok...). 

tájékoztassa a kollégiumvezetőt a Kréta elektronikus naplón keresztül abban az esetben, ha a gyermekével kapcsolatos adatokban vagy körülményekben lényeges, a kollégiumra is vonatkozó változás történik. 


5.5.2. Kapcsolat a diákokkal 


A kollégiumban a diákokat hirdetőtáblákon keresztül, csoportfoglalkozások alkalmával, személyes megkeresés alapján szóban, vagy írásban tájékoztatjuk.   

Ha a kollégiumvezető indokoltnak látja, akkor a sürgős és fontos információ miatt rendkívüli otthongyűlést hív össze. 

Tanévenként két alkalommal (szeptemberben és februárban) kollégiumi közgyűlést, úgynevezett otthongyűlést tartunk. 

A DÖK évente egyszer tisztújító közgyűlést, “Diákparlamentet” tart, a DÖK segítő pedagógus közreműködésével. A Diákparlamenten a kollégiumvezető (kollégiumi munkaközösség vezető) válaszol az előzetesen írásban feltett kérdésekre, és tájékoztatást ad a diákokat érintő legfontosabb kérdésekről. A DÖK szintén válaszol a tantestület részéről előzetesen megfogalmazott vagy a kollégiumvezető által feltett kérdésekre.


  5.6. A kollégium vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai


Az iskolai SZMSZ-e szabályozza.




  5.7. A kollégium működési rendje 

 

  5.7.1. A kollégiumba történő jelentkezés és felvétel


1. A kérelmet írásban a „Kollégiumi felvételi kérelem” című űrlap kitöltésével, a szülő által is aláírva kell benyújtani.

2. Felvételi űrlap igényelhető az Iskolában, a Kollégiumban, valamint letölthető az Iskola honlapjáról.

3. Felvételi kérelem tanév közben is benyújtható.

4. A felvétel egy tanévre szól.

5. A következő tanévre vonatkozó felvételi kérelmet a régi kollégistáknak május 15-ig, a leendő 9. évfolyamos vagy felsőbb éves új kollégistáknak a júniusi beiratkozásig kell benyújtaniuk.

6. A júniusi beiratkozásig benyújtott kérelmek elbírálásáról az iskola igazgatója 15 napon belül hivatalosan tájékoztatja a szülőket.



5.7.2. A diákok benntartózkodásának rendje


A kollégium tanítási időszakban folyamatosan működő intézmény. Szállást biztosit a diákok számára szükség szerint hétvégén és nem tanítási napokon is a szülő, vagy az iskola kérésére. A megfelelő munkabeosztás biztosítja, hogy a napszaknak, a tanulók számának és a feladat jellegének megfelelő számú pedagógus tevékenykedjen az épületben.


A tanulók kollégiumba való beköltözésének és kiköltözésének rendjét, a kollégiumban való tartózkodásának rendjét részletesen a házirend szabályozza. A házirend betartása a kollégium valamennyi diákjára nézve kötelező. A nyári szakmai gyakorlatok pedagógiai felügyeleti rendjét a kollégiumvezető határozza meg.


A kimenő és a hazautazás rendje:


A kollégisták általában minden hétvégén a pénteki tanítást követően hazautazhatnak, de a hazautazás nem kötelező.

A hétvégi hazautazásról kollégiumba való visszaérkezés a tanítást megelőző nap délutánján történik, általában vasárnap 16 órától 21 óráig. A megérkezésnél jelentkezni kell az ügyeletes nevelőtanárnál. Ezután a kollégiumból kimenőre aznap 20 óráig eltávozhat a diák a nevelőtanárnak történt bejelentés után. 

A hétvégi, ill. év közbeni tanítási szünetre való általános hazautazáskor 17 óráig el kell hagynia a tanulóknak a kollégiumot. A pénteki tanitás befejezése és az ebédelés után a kollégiumban az ügyeletes nevelővel tudatni kell az indulás és a hazaérkezés várható időpontját. A nevelő ezt az információt az elektronikus naplóba a szülő tájékoztatásának céljából bejegyzi.

A hazautazás tényét és a visszautazás időpontját a szülővel a kollégiumi ellenőrző-könyvben igazoltatni kell.  

Ha a tanuló nem haza utazik, akkor ezt a szándékot - a szülő előzetes írásbeli beleegyezésével, és a tartózkodási hely megjelölésével - a csoportvezető nevelőtanárával előzetesen közölnie kell.  

Ha a kollégista írásos szülői engedély igazolásával a hétvégén a kollégiumban kíván maradni, akkor ezt az igényét jeleznie kell az ügyeletes nevelőtanárnál kedden 20 óráig. 

A haza nem utazó tanulónak péntek délután - legkésőbb 15.00 óráig – jelentkeznie kell a kollégiumban az ügyeletet ellátó nevelőtanárnál. Ha „külsős” szállóvendégek várhatók és szükséges az átköltözés a másik kollégiumi épületbe, akkor ezt követően foglalhatja el a számára kijelölt szobát, és azt a kollégium házirendjének betartása mellett vasárnap 16 óráig használhatja. Akkor vissza kell költöznie a “saját” szobájába.

Ünnepnapok előtt a hétvégéhez hasonlóan kell eljárni. A bennmaradási szándékot legkésőbb az ünnepnapot megelőző 3. napon kell jelezni. Az esetleges átköltözést az ünnepnapot megelőző hétköznap 15 órától a tanulók visszaérkezésének napján 16 óráig az előzőekben leírt módon kell lebonyolítani. 

Hétközben csak a szülő előzetes kérésére, orvosi javaslatra - vagy rendkívüli esetben, megfelelő indok alapján – kollégiumvezetői, osztályfőnöki, csoportvezetői engedéllyel lehet hazautazni. Amennyiben a rendkívüli hazautazás nem a szülő kérése alapján történik, úgy a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell még az indulás előtt a hazautazás szándékáról. Ezt követően csak az elektronikus naplón keresztüli szülői jóváhagyás esetén hagyhatja el a kollégiumot a diák.

A kollégiumvezető vagy az ügyeletes nevelőtanár megtilthatja a hazautazást, ha a diák vagy diákok testi épségét, egészségét, biztonságát veszélyeztetve látja (pl. magas láz, rendkívüli időjárás miatt, vagy a késői időpontra való tekintettel stb.) Ebben a rendkívüli esetben a szülőt sürgősen értesíteni kell. 


Az általános kimenő minden nap a tanitás befejezésétől 15 óra 45 percig tart. A vacsorát követően van lehetőség rendkívüli kimenőre az ügyeletes nevelőtanár előzetes engedélyével. A hétvégére maradó diákok kimenőjét az ügyeletes nevelő szabályozza a diák kötelezettségei és elfoglaltsága figyelembevételével.


5.7.3.  A kollégiumi tagság megszűnése


Megszűnik a kollégista tagsága a tanulónak:

az iskolai tanév végén, 

a szülő, vagy nagykorú tanuló írásbeli kérésére,

abban az esetben, ha a nevelőtestület fegyelmi határozattal megszünteti a tanuló kollégiumi tagságát,

tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya tanév közben szűnt meg, 

A kollégiumi tagság egy tanévre szól, így minden évben írásban kérelmezni kell ennek megújítását, kiskorú esetén a szülőnek vagy a gyámnak. 

A kollégiumi tagság megszüntetésének igényét a szülő írásban, vagy személyesen jelentheti be az igazgatónak. A diák csak akkor távozhat az intézményből, ha a rábízott anyagokkal, felszerelési eszközökkel maradéktalanul elszámolt, a kollégiummal szemben nem áll fenn tartozása.

 

5.7.4. Alkalmazottak benn tartózkodásának rendje


A pedagógusok és az alkalmazottak az igazgató és a kollégiumi vezető által elkészített munkabeosztás szerint kötelesek a kollégiumban tartózkodni.  Bent létük ideje alatt a munkaköri feladataik teljesitése során maradéktalanul eleget kell tenniük a Házirendben foglaltaknak.

A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkájuk végzése során, a tanulókkal összefüggő tevékenységekkel kapcsolatban (büntetőjogi védelem szempontjából) közfeladatot ellátó személyek. Hivatásuk gyakorlása során a tanulóval és családjával kapcsolatos egyéni információk vonatkozásában titoktartásra kötelezettek. A pedagógusok, ill. a nevelőmunkát közvetlenül segítők tevékenységük végzése során kötelesek a hátrányos megkülönböztetés tilalmát betartani.

 A nevelőtanárok heti törvényes munkaideje 40 óra. Ezen belül a kötött munkaidő (32 óra) alatt kell tevékenységüket az intézményben vagy (a feladat jellege és/vagy az intézményvezetés utasítása alapján) az intézményen kívül a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, nevelésre, oktatásra fordítani.

A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött ideje heti 30 óra. A csoport nélküli pedagógusok esetében a pedagógiai felügyeleti és egyéb ügyeleti idő arányosan számítandó be ebbe a keretbe, a teljes munkaidő nem haladhatja meg a törvényes heti munkaidő mértékét. 

Feladatuk a munkabeosztásukban meghatározott időszakokban a munkaköri leírás szerinti nevelő-oktató munka végzése, ill. a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerinti pedagógiai és egyéb felügyelet ellátása.

A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részét (heti 2 óra) a vonatkozó jogszabályok szerinti munkavégzéssel kell eltölteni. A kollégium sajátos munkarendjének figyelembe-vételével a heti 2 óra munkaidő-keretben teljesítendő. Ennek a terhére kell ellátni az eseti helyettesítéseket is.  A plusz 2 órák nyilvántartását az intézményvezetés végzi. 

 A nevelőtanár elsődleges feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. Személyre szóló feladatait munkaköri leírás tartalmazza. A munkatársak kötelesek bejelenteni munkahelyi vezetőjüknek - a munkából való esetleges távolmaradást, annak okát és várható időtartamát.

A nevelőtanárok kötelessége: 

a tanulók testi épségének megóvása, erkölcsi nevelése, 

személyiségük fejlesztése, a fejlődés figyelemmel kisérése, 

a tanulók és szüleik (gondviselőik) emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, 

a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés, 

a tanulók és szüleik (gondviselőik) megfelelő tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, 

a tanulók munkájának, közösségi életének irányítása, szervezése, értékelése és minősítése, 

a tanulók és szülők javaslataira érdemi válasz adása, 

a többoldalú, tárgyilagos ismeret átadására való törekvés, 

az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, 

a nevelőtestületi tagságból származó jogok gyakorlása, 

rendszeres kapcsolattartás az iskoláival, az osztályfőnökökkel. 

Az ügyeletes nevelőtanár a napi beosztás szerint teljes felelősséggel látja el a kollégium pedagógiai tevékenységével (napirendjével és házirendjével) összefüggő feladatokat. A kollégiumvezető és a kollégiumi munkaközösségvezető távolléte esetén jogosult és köteles ellátni minden olyan feladatot és megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, amely a kollégium, ill. az ott élő tanulók biztonsága érdekében szükséges. Erről az illetékes vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell. Feladatait a munkaköri leírás rögzíti.


5.7.5.A benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal 


A kollégium a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a diákok biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal.

A kollégiumba érkező idegeneket az ügyeletes nevelő fogadja és engedi be, illetve ki. Ha az ügyeletes nevelő úgy ítéli meg, hogy a látogató kollégiumban való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az igazgatót/intézményvezetőt/rendőrséget és intézkedéséig megakadályozza a belépést. 

 

A kollégiumban való tartózkodás szabályai:


Valamely diákkal való találkozás céljából a kollégiumba érkező idegen csak a társalgóban tartózkodhat. Minden vendég köteles betartani a Házirendben foglalt szabályokat.

A tanulók szülei és közeli hozzátartozói bármikor beléphetnek a kollégium területére, de éjszaka és tanulási időben csak különösen indokolt esetben lehet a tanulót felkeresni. 

Az ügyeletes pedagógus hozzásegíti a szülőt a gyermekével, vagy nevelőjével való találkozáshoz. - A szülőnek – szükség esetén – igazolnia kell személyazonosságát, majd nevelő kíséretében a tanuló szobájába a legszükségesebb ideig bemehet.

A kollégiumban tartózkodó idegen (szülő, vendég, karbantartó) esetén gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint semmilyen módon ne zavarja meg a diákok és nevelők életét, tevékenységét.


5.7.6. Helyiségek, berendezések használatának szabályai


A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak, alkalmazottainak és vendégeinek be kell tartaniuk.


5.7.7 Egészségügyi ellátás rendje


Az iskola és a városi önkormányzat közötti megállapodás értelmében kollégiumunk diákjainak rendszeres egészségügyi felmérését és orvosi ellátását az Egészségügyi Alapellátási Intézmény biztosítja.

A tanítási napokon, illetve felügyelet esetében, ha gyermek hazautazni nem tud, és egészségi állapota indokolja, a helyi egészségház orvosa áll a beteg tanulók rendelkezésére, aki rendelési idejében fogadja a betegeket (vagy az orvosi ügyelet). A beteg gyermek szüleit a diák betegségéről, állapotáról értesíteni kell, szükség esetén (pl. fertőző betegség, amikor hazautazása nem lehetséges stb.) a betegszobában kell elhelyezni. 


5.7.8. A pedagógiai felügyelet rendje 


A kollégium folyamatos tanári felügyeletet biztosít a tanév minden napján. Este 22 órától reggel 6 óráig a beosztott tanár éjszakai felügyeletet lát el. Ha bármilyen váratlan esemény, probléma vetődik fel (pl. rosszullét, baleset, tűzeset, bomba-riadó, stb.), az ügyeletes tanár jogosult és köteles a szükséges intézkedések megtételére. A nevelőtanárok a pedagógiai felügyeletet előre egészített beosztás szerint látják el. 


5.7.9 Az étkeztetés rendje 


Tanítási napokon a kollégium napi háromszori étkezést biztosít a diákok részére a Móra Ferenc Általános Iskola konyháján. A szülő a jogszabályokban előírt módon fizeti az étkezési hozzájárulást, díjat.


1. A kollégiumi térítési díj az étkezés díjából áll. Ennek befizetési módjáról, helyéről és idejéről a Mórahalmi Önkormányzat dönt. A befizetés időpontja az előző hónap 18 – 20. napja körül van. A tényleges időpontról legalább 2 héttel korábban tájékoztatjuk a diákokat a kollégium hirdetőtáblájaán és az iskola honlapján.

2. A kollégista diák előre tudott távolléte esetén van lehetőség az étkezés lemondására. A lemondani szándékozott időszak első napját megelőző második munkanap estéjéig kell tájékoztatni a kollégiumvezetőt a szándékról és annak az okáról. A konyha étkezés-lemondást csak a kollégiumvezetőtől fogad el! Ilyen esetben a lemondott napokra befizetett térítési díjjal csökken a következő havi étkezési költség.


  

5.7.10. A kollégiumi foglalkozások szervezése és formái

A kollégiumi foglalkozások megtartását jogszabályok írják elő. A foglalkozásokat a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában meghatározott módon és tartalommal a megadott órakeretben szervezzük. 

Hetente csoportonként 24 foglalkozási órát szervezünk. Ebbe az időkeretbe az Alapprogram által szabályozott foglalkozásfajtákat illesztjük. Törekszünk arra, hogy a tanári kompetenciák kihasználásával a tanulói szükségletek kielégítésre kerüljenek.

A foglalkozások szervezésének általános elveit, céljait, tartalmát, időkereteit, módszertanát, eszközrendszerét a kollégium pedagógiai programja tartalmazza. 

Az alapprogram minden diáknak kötelező jelleggel hetente 15 óra elfoglaltságot ír elő. 

a) A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni: 

felzárkóztató, (hátránykompenzáló),

tehetség-kibontakoztató, 

speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozáson.

b) A diák hetente egy órában köteles közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozáson részt venni a csoportvezető nevelőtanára szervezésében.

c) További egy órában pedig általa szabadon választott foglalkozáson kell részt vennie.


 A foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat.

A foglalkozások mindegyikét éves szinten az kollégiumi munkatervben tervezzük.

A pedagógus évente rögzíti az adott foglalkozás célját, az alkalmazott módszereket, a használt eszközöket. Témájában tervezhető foglalkozások esetén tervezésre kerül a teljes foglalkozási stratégia – elvek, célok, időterv, módszerek, eszközök, cselekvések.


A foglalkozások konkrét formái:

 

1. Iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás

Felkészítő foglalkozás, melynek célja, hogy a kollégiumi diák tanulmányi munkáit segítse. Megszervezhető egyéni és csoportos szervezeti keretekben és alapvetően két módszertani megoldással működtethető. Egyik lehetséges változata a kollégiumok hagyományos „szilenciumi” foglalkozása, melynek lényege, hogy a pedagógus meghatározott időkeretekben a tanulókat csoportosan, illetve egyéni tanulásra szervezi.

Egyéni foglalkozás, amikor a pedagógus konkrét, személyre szabott általános tanulási segítséget nyújt. Jellemzően egy tanulóval foglalkozik, akinek tanulási nehézségei vannak, illetve alulmotiváltsága miatt nem képes az önálló egyéni tanulásra. Általános pedagógiai eszközökkel támogatja a tanár a tanuló felkészülését. Együttműködik a felkészülésben, ellenőrzi, segíti a tanulás folyamatát. Ehhez megfelelő módszereket, eszközöket használ.


2. Differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás


Ez lehet hiányosságok pótlása, de lehet kiemelkedő képességek további fejlesztése is. A fejlesztési terület lehet tantárgyhoz kapcsolt, de lehet ettől független is.  Ez lehet hiányosságok pótlása, de lehet kiemelkedő képességek további fejlesztése is. A fejlesztési terület lehet tantárgyhoz kapcsolt, de lehet ettől független is. Megszervezhető egyéni és kiscsoportos szervezeti keretekben.


3. Felzárkóztató, hátránykompenzáló foglalkozás


Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése Különösen fontos a középiskolát éppen kezdő diákok mielőbbi, mérésen alapuló felzárkóztatása, az új követelményeknek való megfelelés segítése! Lehetséges egyedi, eseti szervezésű is, azaz a pedagógus adott időben rendelkezésre áll és a hozzá irányított, vagy őt felkereső tanulóknak konkrét szaktárgyi segítséget nyújt. Megszervezhető egyéni és csoportos keretekben. 


4. Pályaválasztást segítő foglalkozás


Felkészítő foglalkozás, melynek célja, hogy bármely tantárgyi, vagy tantárgyon kívüli, a pályaválasztást, az egyéni életvitelt, a felnőtt szerepek megfelelő elsajátítását elősegítő ismeretek bővítését biztosítsa. Csoportos, illetve kiscsoportos keretekben szervezhető.


5. Tematikus csoportfoglalkozás


E foglalkozások szolgálnak elsősorban a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek, a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítására és alkalmazására, a csoport kollégiumi életével kapcsolatos tevékenységek megbeszélésére, értékelésére, ill. a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglalt ismeretek elsajátítására. 

A tematikus csoportfoglalkozásokon kötelező a jelenlét! Foglalkozás alól felmentést csak indokolt esetben adhat a csoportvezető tanár, és a mulasztást pótolni kell. Évfolyami bontásban foglalkozási csoportok számára heti rendszerességgel szerveződik.


6. Csoportvezetői foglalkozás


Heti rendszerességgel szerveződik az adott kollégiumi csoport részére. Tartalmát a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, aktuális problémák megbeszélése, értékelése határozza meg. Ezen szervezeti keretbe integrálható a tematikus foglalkozássorozat is.


7. A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás 


Fejlesztő foglalkozás, melynek célja valamely kollégiumi közösség operatív fejlesztése. Jelentheti diákönkormányzat támogatását, sport, kulturális, vagy egyéb célú közösségek, diákfórumok munkájának szervezését, pedagógiai támogatását.


8. Egyéni törődést biztosító foglalkozás 


A foglalkozásokon a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. A kapcsolatfelvételt diák is kezdeményezheti, de a csoportban mindig van olyan tanuló, akit a pedagógus megszólít és együtt gondolják végig a tanulóhoz köthető megoldandó problémákat. Ezek lehetnek lelki gondok, de lehetnek egészen hétköznapi, a kollégium által elvárt szabályok be nem tartásából adódó esetkezelések (tanuló lakókörnyezetének közös rendbetétele, kollégiumi napirend és az egyén napirendjének összeillesztése, szobatársak közötti konfliktusok kezelése…stb).

9. Szabadidős foglalkozások


Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett

irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,

természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,

egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,

a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,

a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó,

szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. Csoportos szervezeti formában működtethetők. Megszervezhető heti rendszerességgel, illetve alkalomszerűen (pl. kollégiumi hagyományápolás keretében éves eseményhez, programhoz rendelten).


A kollégista diákjának joga és kötelessége, hogy szeptember 30-ig válasszon a “választható foglalkozások közül”, melyek munkájában heti 1 órában a tanév folyamán részt kell vennie.

 A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik és tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárral való konzultálást követően a csoportvezető nevelők jelölik ki. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején rögzíteni kell és azt a hirdetőtáblán nyilvánossá kell tenni.  

A más nemzetiségű kollégiumi diákok igény szerint heti rendszerességgel, fakultatív oktatás keretében lehetőséget kapnak magyar nyelv tanulására. 

A kollégium a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A versenyek szervezéséért a résztvevők felkészítéséért a munkaközösség kijelölt tagja, illetve a nevelőtanárok felelősek.  

A kollégiumban az egyházak hit- és vallásos foglalkozást szervezhetnek. A tanulók számára a részvétel önkéntes, de szülői hozzájárulás szükséges. A foglalkozásokhoz a kollégium megfelelő helyiséget biztosít, ahol a kollégium rendjéhez igazodva a vallásos foglalkozást az egyház által kijelölt személy végzi.  


6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 


Az iskolai SZMSZ 2.4. pontjában meghatározott módon zajlanak. 


7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje  


Az iskolai SZMSZ 2.4. pontjában meghatározott módon zajlik.


8. A kollégiumi könyvtár működésének rendje  


A kollégiumban könyvtár nem működik. Az iskola és a helyi könyvtár között érvényben lévő megállapodás értelmében diákjaink használhatják a mórahalmi Tóth Menyhért könyvtár állományát.

  

9. A mindennapi testedzés formái 


Kollégista diákjaink mindennapos testedzésének segítése érdekében a városi önkormányzat térítésmentes belépési lehetőséget biztosit a Mórahalmi Szent Erzsébet Fürdőbe és a rekortán-pályára. 

Örömmel várja diákjainkat és látná tagjai között a helyi atlétika, cselgáncs, foci, női foci és néptánc egyesület.

A kollégiumi tömegsport keretén belül működő természetjáró és túrakerékpáros csoport rendszeresen szervezett kirándulásaihoz várja a további érdeklődőket.

Az őszi téli és tavaszi időszakban a kollégium udvara és kertje áll a mozogni vágyók rendelkezésére.  

A Röszkei úti kollégium melletti aszfaltozott kosárpálya és gördeszka-pálya is szabadon használható a sportolni vágyóknak.


10. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása  


Az iskolai SZMSZ 3.3.2. pontjában leírtak alapján. 


11. A kollégium dolgozóinak feladatai a balesetek megelőzésében 


Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzatnak, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.  

A tanév elején megtartott csoportfoglalkozás keretén belül oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 

A nevelők minden foglalkozáson, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és időpontját a nevelői naplóba be kell jegyezni.  

A kollégium dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:  

A kollégiumban történt mindenféle balesetet, sérülést a kollégiumvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  

 

13. Ünnepségek, megemlékezések rendje

13.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok  

 

A nevelőtestület a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, az intézmény éves munkatervében határozza meg.  

A rendezvények, ünnepélyek lebonyolítása a nevelőtestület szervezése és irányítása mellett a diákönkormányzat segítségével történik.  

A kollégiumi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. 

Vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján – a kollégiumvezető dönt. 

A kollégium  tanulóinak kötelező ünnepi viselete: fehér ing vagy blúz, és sötét (fekete) nadrág vagy szoknya.

Az iskolai SZMSZ-ben felsorolt ünnepségeken túl történelmünk, a néphagyomány és a szakrális kultúránk következő eseményeiről emlékezünk meg igen változatos formákban:

Október 23-i megemlékezés

Advent 4 hete (játékgyűjtés-ajándékozás, tartós élelmiszer gyűjtés-ajándékozás…)

1 mosoly = 1 tea akció

Karácsonyi ünnep 

Farsang 

Magyar Kultúra Napja,

Költészet Napja

Húsvéti ünnepkör

Pünkösd

A Nemzeti Összetartozás Napja


14. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége 


A kollégium tanulói valamely intézmény, szervezet, egyesület munkájában szülői engedéllyel, csoportvezetői egyetértéssel részt vehetnek. Ottlétük során az adott szervezetnek, helynek a szabályait természetesen be kell tartani. Ezek a “külsős” tevékenységek a diák iskolai, illetve kollégiumi kötelezettségeinek teljesítését nem gátolhatják. Ellenkező tapasztalat esetén az engedély visszavonható.


15. A diákönkormányzat működésének formái, a szükséges feltételei 


A kollégiumi közösség életének szervezésében részt vállal a DÖK, mely önálló munkatervvel és SZMSZ-szel rendelkezik. Ez szabályozza a diákönkormányzat és intézményvezetés kapcsolattartásának rendjét is.  A kollégium helyiséget biztosít a diákönkormányzat működéséhez.  Az intézmény a működést lehetősége szerint igyekszik segíteni.

  

 16. A kollégiumi tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái 


A szervezett véleménynyilvánítás formái:  

-hetente egyszer csoportfoglalkozásokon,  

-havonta a DÖK üléseken,  

-évente kétszer az otthongyűléseken.  

A tanulók egyéni problémáikkal nevelőtanáraikhoz bármikor fordulhatnak, de a kollégiumvezetőt is személyesen felkereshetik kérés, kérdés vagy javaslat esetén. 

 

17. A kollégisták rendszeres tájékoztatásának formái és rendje 


Megegyezik a véleménynyilvánítás szervezett formáival, de kiegészül a folyosói hirdetőkön megjelenő tájékoztatással. A hangos bemondón keresztül rendszeresen tájékoztatjuk a diákokat a diákeredményekről és egyéb közlendőkről.  


18. A kollégisták jutalmazásának elvei 


A kollégiumi közösségek a magatartás, tanulmányi munka, a közösségi munka, sport, szakköri, diákköri, különböző versenyek, vetélkedők terén elért kiváló eredményekért dicséretben részesülhetnek. A tanulók ezekért egyénileg is értékelhetők.  

A dicséreteket a csoportnevelői Kréta e-naplóba személyenként kell beírni.  

Kollégiumvezetői vagy nevelői dicséretben részesülő tanulók szabad szilenciumot, tárgyjutalmat, egyéb kedvezményt (pl.: színházlátogatás) kaphatnak.  

A fenti elismeréseket a közösség előtt ismertetni kell.  A csoportvezető nevelőtanári dicséretet adhat szóban vagy írásban, a csoport közösségért egyszeri jelentős teljesítményért vagy hosszabb ideig tanúsított kollégiumért végzett jó munkáért.

 

19. A kollégistákra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, az alkalmazás elvei 


Azt a kollégistát, aki a kollégiumi házirend előírásait megszegi, büntetésben lehet részesíteni.  Ennek formáit a házirend tartalmazza. 

Nagyobb fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazása a jogszabályi előírások figyelembevételével történik.  

A törvény előírja, hogy a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a szakképző intézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a szakképző intézmény és a kollégium eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést ott lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. 

 

20. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai 


A tanuló kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben a kollégiumnak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az ügyeletes nevelő vagy csoportvezető tanár köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát az iskola műszaki szakemberével együtt megállapítani. A diákot tájékoztatni kell a kártérítés módjáról és összegéről és egyidejűleg a szülőt felszólítani az okozott kár megtérítésére. 


Ha a kollégiumban az intézménnyel, vagy valamelyik diákkal kapcsolatban károkozás történik, akkor a kárt észlelő nevelő köteles a tapasztaltakról jegyzőkönyvet felvenni. A kollégium vezetője a károkozás körülményeit a jegyzőkönyv alapján megvizsgálja, az okozott kár nagyságát felméri, és lehetőség szerint károkozáskor a felügyeletet ellátó pedagógus személyét megállapítja. Erről a vizsgálatról is jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tanulója okozta, akkor a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. 

Gondatlanság és vétkesség esetén a tanuló ellen fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés szabható ki. 

Amennyiben a kár okozója ismeretlen, úgy az eljárást e tény megállapításával le kell zárni. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. 

A kártérítés maximális mértékéről jogszabály rendelkezik, így gondatlan károkozás esetén nem lehet több, mint a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százaléka. 

A kollégium a tanulónak kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésbe hozható módon okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. 

Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, nem tartotta be a kollégiumi szabályzókat (kiemelten: Házirend)!

Nem tartozik kártérítéssel a kollégium a tanuló által behozott olyan értékekért, amelyekre a kollégiumi tagsági viszony fenntartása érdekében nincs szükség!

Nem tartozik kártérítéssel a kollégium abban az esetben sem, ha a tanuló kára a neki felróható magatartásából adódott (nem óvta értékeit)!

21.Kollégiumi Védő, Óvó Előírások 


21.1. Óvó, védő előírások, melyeket a kollégiumban be kell tartani


Az előírások betartásával védelmet kell biztosítani a diákok számára a fizikai és lelki bántalmazással vagy erőszakkal szemben. 

A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzési rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges kollégiumi környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a technikai személyzet.

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. 

A csoportvezető tanárok minden tanév első csoportfoglalkozásán a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt a csoportnaplóban is dokumentálni kell. A foglalkozást vezető tanár köteles a foglakozás kezdetekor általános, a tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni.

A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni.

A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszereléseket, eszközöket használhatnak, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek.

A diáknak haladéktalanul jelentenie kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel.

Az elektronikus eszközök és technológiák használatával megvalósított zaklatás, lejáratás, becsapás, kibeszélés, identitáslopás, és a cyberbullying egyéb bűncselekményei kollégiumunkban a legsúlyosabb fegyelemsértésnek minősülnek és ennek megfelelően szankcionáljuk.

Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni.


21.2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők  


Rendkívüli eseménynek számít: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell a kollégium kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat alapján történik. 

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető (intézkedésre jogosult) – lehetőség szerint a pedagógusok bevonásával – felelősen dönt. 

Bombariadó esetén az a felnőtt dolgozó, akinek az ezzel kapcsolatos jelzés tudomására jutott értesíti a rendőrséget, az igazgatót/kollégiumvezetőt vagy a helyettesítés rendjében meghatározott tanárt, aki intézkedik az épület kiürítéséről. 

A pedagógusok feladata, hogy haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé a rendkívüli eseményt és gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.


Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős: 

Igazgató 

Kollégiumvezető  

Ügyeletes nevelő 

Munkaközösség-vezető  

Éjszakai ügyeletesek  

Az eseményt észlelő nevelők  

 

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Kollégiumi nevelőtanár 


A kollégiumi nevelőtanár feladatai 


Nevelő munka: 

Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz.

Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. 

Felelős az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért. 

Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. 

A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembevételével, harmonikusan fejleszti. 

Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

Segíti a speciális ellátást igénylő tanulók beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. 

Gondoskodik a tanulók iskolai tanulmányi kötelezettségének teljesítéséről.

Biztosítja a szilenciumi időben a szobájukban tanuló diákok zavartalan tanulási körülményét, segíti munkájukat. 

Szaktárgyából korrepetálja a felzárkóztatásra szoruló tanulókat.

Vezeti a kollégiumi dokumentumokat, nyilvántartásokat. 

A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. 

Felelős a kollégiumi foglalkozás rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért. 

A kollégiumi nevelő az alábbi tanulást segítő vagy a szabadidő eltöltését szolgáló egyéni vagy csoportos foglalkozásokat tarthat: 

felzárkóztatás, 

fejlesztés, 

tehetséggondozás, a tehetség kibontakoztató foglalkozások, 

szakkör,

művészeti csoport,

sportkör. 


A csoportvezető felelős a rábízott tanulók neveléséért és oktatásáért, figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlődését, fokozottan figyel iskolai tanulmányi munkájukra, segíti és ellenőrzi a tanórákra való felkészülésüket.